Időpont:
2014. ápr. 13.
Kedves Imaharcosok!
Egy embert nehéz kiismerni, nehéz megismerni! Ebből kifolyólag sokszor érnek bennünket meglepetések a másikkal kapcsolatban: ő ilyen is tud lenni?; nem is gondoltam volna ezt róla?; hát ezt nem vártam volna tőle? Természetesen ezek a mondatok néha negatívak, néha pozitívak.
Elvárásaink, elképzeléseink miatt olykor pozitívan vagy negatívan csalódunk emberekben. A pozitív csalódásokat még csak-csak elviseljük, a negatív tapasztalatok azonban már rosszabbak! Mindez pedig azért, mert elképzeljük, ki, mire, hogyan fog reagálni; megfestünk egy képet a másik emberről; idealizáljuk a másikat; általunk elképzelt elvárásokat támasztunk vele szemben! Aztán jönnek a pofonok!
Olykor azt is elképzeljük, sőt elvárjuk, hogy hogyan is kellene Istennek reagálnia életünk dolgaira! Sarkítva: kivittem a szemetet, küldjél légyszi jó jegyet; bevallottam bűnömet, ne gyötörj már engemet; elmentem a templomba, legyen rend az otthonomban és hasonlók. De mi van, ha Isten nem azt teszi, amit elképzeltünk? De mi van, ha nem?! Mi van, ha úgy járunk, mint a zsidók virágvasárnapkor: várták egy lovas, harcos, rómaiakat leigázó, a zsidóságot világhatalomra juttató Messiás-királyt, de helyette egy szamárháton érkező férfit kaptak, aki pár nap múlva a kereszten adja oda az életét, váltságul sokakért. A zsidók azt kérdezték: "Ki ez?" Ki ez, aki nem a mi elvárásaink szerint cselekszik, hogy felforgathassa az életünket és valami teljesen mást, valami jobbat adjon.
"Ki ez? Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta" (Mt 24,10b–11).
Imádkozzunk, hogy tudjunk mit kezdeni a mi-van-ha-nem esetekben: ha nem úgy szól a másik, ha nem úgy tesz a másik, ha nem úgy tesz Isten, ahogy azt én elvárom.
Osztozzatok velünk örömünkön és hálánkon a tegnapi egyházmegyei bibliaismereti versenyért!
Laci
Imakérés:
