Időpont:
2021. ápr. 11.
Drága "harcoló" Testvéreim!
Ha nem haragszotok meg, most egy "papos" témát szeretnék előtökbe hozni, amit aztán vigyetek a Főpap elé.
Amikor fel lettem kérve ima-témára, egy rövid fohász után kinyitottam a Bibliámat, és Mikeás 3-nál ragadt le a szemem. Jól „pofonvágott”, de aztán rájöttem, hogy nem is véletlenül ezen a helyen kellett „megállnom”. Kellenek nekünk, lelkészeknek (és persze, minden Krisztus-követőnek), néha ilyen „tükrök”, hogy egy kicsit megvizsgáljuk szolgálatunkat, hogy vajon annak minden egyes részletével Urunk dicsőségét szolgáljuk-e, vagy inkább az emberekre és saját magunkra nézünk, hogy nekünk kényelmesebb, jobb legyen?
Milyen gyakran, vagy egyáltalán, hajlandók vagyunk-e alázatosan leborulni az Úr előtt és azt mondani Dáviddal:
„Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” Zsolt 139:23-24?
Mennyire tudnak befolyásolni az emberek, vagy a korszellem az igei üzenetek átadásában? Nem vagyunk-e hamis prófétái Urunknak, akik azt mondjuk, ami az embereknek tetszik? Merjük-e felvállalni az Ige aktualitását, hamisítatlanul, még ha azt nehéz is kimondani? Nem estünk-e abba a kísértésbe, hogy azt gondoljuk magunkról, hogy mi sosem hibázunk, s ha valaki mégis rámutat tévelygéseinkre, akkor pedig kiássuk a csatabárdot és hadat indítunk ellene? Vagy, egyszerűen, csak abban a hamis önhittség-buborékban ringatjuk magunkat, hogy: „Közöttünk van az Úr, nem érhet minket baj!” Mik 3:11b?
S végül: az Új-Szövetség fényében, tisztán hirdetem-e Jézust úgy életemmel, mint szavaimmal?
Kérésem, tehát, a lelkészek nevében, a fent írtak fényében: „Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy Isten nyissa meg előttünk az ige ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát...” Kol 4:3 - hogy ne legyünk repedt szócsövei Urunknak, akik eltorzítják az üzenetet. Mindezeket, természetesen, mindnyájunkért kérjük, akik bármilyen formában szolgáljuk Urunkat.
Köszönöm!
Áldott elcsendesedést! Az Úr Jézus áldjon Titeket is!
Üdvözlettel:
b. adrián