2016. szeptember 11. LELKI HARCAINK ÉS ISTEN SZABADÍTÁSA

Időpont:
2016. szeptember 11. 21.00, vas


Térkép nem érhető el

Kedves Imaharcosok!
A múlt vasárnapi imatéma, amit Juca te írtál, nagyon jól kifejezte azt, ami éppen akkor bennem volt. Imádkoztam. Utána lévő napokban, a múlt héten megtapasztaltam Isten erejét fáradtságomban, Isten bölcsességét, saját gondolataim helyett, Urunk vigasztalását szomorúságomban.
S mi foglalkoztat most?
A mai istentiszteleten az ige az Apcsel. 16. fejezetének vége volt. Pál és Szílász a börtönben, kalodában zárva vannak. Milyen nagy harc lehetett lelkükben ebben a szituációban? Hogy kerülhettek Isten gyermekei börtönbe? Mit keres Isten gyermeke bilincsbe verve?
Ez volt az első kérdés, amit hallottam: Hálaének a nehézben? Hálaének a nem magad választotta úton?
Pálék szívében mi minden mehetett végig, míg az Úr dicséretét hirdette énekük? Még ha fizikailag is bezárva voltak, lelkükben szabad utuk volt az Atyához.
Én az Úr Jézus követése miatt nem kerülök börtönbe, de a saját érzelmeim, Istentől eltávolító gondolataim miatt lehetek tehetetlen. Amikor úgy érzem, hogy körülményeimen nem tudok változtatni, teljes a kilátástalanság. Az a nagy kérdés, hogy megharcolom-e ezeket a tusákat az Úrral, vagy belefeledkezem a magam gondolataiba.
Imatémám ma estére LELKI HARCAINK ÉS ISTEN SZABADÍTÁSA.
Hadd álljon előttünk ez az igerész: Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek. Apcsel. 16.
Boruljunk le az Úr előtt. 
Öntsük ki neki szívünk minden gondolatát, fájdalmát, előttünk lévő megmászhatatlannak látszó hegyeket. mindent. 
Kérjük szabadítását.
Higgyük, Urunk szabadító. Engedjünk az Ő szavának.
Vegyük át, fogadjuk az ő ajándékát, Őt magát.
Adjunk hálát!
 
Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
Zsid. 4,16.
 
 
Szeretettel, imádkozva veletek:

Pircsi

Még senki nem szólt hozzá...