2014. január 19. – A Lélek gyümölcse pedig:… türelem…

Időpont:
2014. január 19. 21.00, vas


Térkép nem érhető el

“A Lélek gyümölcse pedig:… türelem…” (Gal 5,22)

Sziasztok Imaharcosok!

A múlt héten, hosszú idő után, ismét megnéztem a “Luther” c. filmet. Abban volt egy részlet, mikor a Vatikánban a bíboros az új “jelölttel” beszélget a lépcsőházban felfelé menet a pápához, s kérdezi tőle, neki mi a célja (a jövőt illetően), s a fiatal bíboros-jelölt válaszolja, hogy ő teljes szívéből szeretné szolgálni Istent. Erre ismét a “tapasztaltabb” reakciója: hogy akkor ő ebben fog megkísértetni!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de valóban úgy van, hogy az Ördög mindig ott támad, ahol úgy gondoljuk, “erősek” vagyunk, s lám, egy kis “lazítás”, egy kis “nem odafigyelés”, s máris elesünk, lehet, csak egy apróságon.

Milyen jó lenne, ha a “Lélek gyümölcsei” gazdagon teremnének rajtunk-bennünk. Arra figyeltem fel a magam imaéletében, hogy legtöbbször a “szeretetért” és a “békességért” könyörgöm az Istenhez, a többiért pedig valahogy elfelejtek, pedig ha jobban odafigyelek, azok sem “gyümölcsöznek” a legjobban, legszebben.

Épp így vagyok a “türelemmel” kapcsolatban. Már mások is felfigyeltek, hogy “türelmes” ember vagyok. Igen, de ez csak a látszat, mert azt veszem észre, hogy sokszor kis dolgokban pedig olyan türelmetlen tudok lenni. Amikor e sorokat kezdtem írni, a nagyobbik fiunk úgy kihozott a sodromból, de már előtte lévő nap is elfolyt a türelmem iránta, s lehetne sorolni – pedig ő még csak gyerek, most tanul, nem várhatom el tőle azonnal a “tökéletességet”, a nevelés az egy hosszú, s olykor igen nehéz folyamat, melyhez szintén az Úrtól kell kérni bölcsességet és útmutatást.

Biztos, hogy türelmes vagyok…? Sajnos, sokszor a hozzánk legközelebb állókkal nem tudok – nem tudunk türelmesek lenni. Mert nem az a fontos, hogy a kívülállók milyennek látnak, hanem a velem élők, s főként az Isten milyennek lát. Akik napi szinten látják reakcióimat az adott helyzetekben, ők pontosabb képet tudnának festeni rólam. És ez csak a “Lélek gyümölcsei” közül egy, s mi van még a többivel…?

A hitéletben sem lehetünk türelmetlenek. Nem fognak az emberek egy szóra “megtérni”. Valaki(k)ért nagyon sokat kell imádságainkban harcolni. Jómagam sem feledhetem el, az Úrnak mennyi türelme volt hozzám (évekbe tellett), míg végre átadtam Neki életem, s Jézust befogadhattam életembe. Ha Ő ilyen volt irántam, ezt tőlem is elvárja.

“Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják, hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (2Pt 3,9).

Az Úr legyen veletek! Áldott hétvégét, és az Úr áldja és segítse a vizsgázókat is!

+ egy imakérés: Egy fiatal lány kérte, imádkozzunk szüleiért, mert először csak az édesapja, de újonnan az édesanyja is az alkohol rabságába esett!

Üdvözlettel: Adrián

Még senki nem szólt hozzá...