Szárbaindulás

Szárbaindulás

Mint tudjátok és észrevettétek, eltűntem otthonról, és most Portugáliában tengetem napjaimat! 🙂

Nemrég kaptam egy felkérést, hogy írjak pár sort az ittlétemről. Kicsit zavarba is jöttem, mert a nem egész 3 hónap alatt annyi minden történt, hogy nehéz lenne röviden írni. Épp ezért pontokba szedek néhány dolgot, ami érdekes, vagy tanulságos lehet!

Hogyan is történt

Eszter tesókám továbbított egy lehetőséget egy 1 éves EVS projektre, és a határidő előtti estén elküldtem a jelentkezésem. Már előtte is próbálkoztam hasonlókkal, de most jött el az ideje. “Isten kezének” tulajdonítom az egészet, mert gyakorlatilag a lehetőség elém jött, nekem csak el kellett vennem. Mondhatni, kiegyenesedett az út a lábam alatt! Felemelő érzés várni és meglátni, hogy hogyan alakul minden, szinte teljesen magától.

Az ideút is simán ment, Spanyolország felett egy kis turbulenciába keveredett a gépünk, amit egy mosollyal nyugtáztam, meg enyhe részvéttel egy ukrán utastársamat látva, aki láthatóan erősen küzdött a reggelijével. 🙂

Az első benyomások

Mindenki nagyon aranyos volt, az idő napos, ragyogó. Ebédidőre érkeztem, szóval rögtön ki is próbáltam pár portugál specialitást. A portugálok sokat esznek. Nagyon nagyon sokat, és gyakorlatilag bármikor nekiállnak egy fél birkanyájnak (nyilván erősen túlzok :)). Amit azóta is nehezen emésztek meg (vagyis emésztünk meg a román lakótársammal), hogy nem csak az emberek picik, de pl. a kávé, a sör, a leves, és más, fele az otthoninak. Amikor ebéd után kávét kértem tejjel, rendesen elkerekedett a szemük! Nem értették, hogy hogyan lehet ebéd után “meio de leite”-t inni. Ezt a tekintetet aztán még többször is láttam…

nagy növényA tesóim becsempésztek pár cuccot a csomagjaimba, és így amikor a keresztlányom képét mutogattam, ami a csomagomból került elő, volt, aki azt hitte, hogy ő a lányom, és volt, aki rögtön meg is jegyezte magának, hogy hogyan lehetek olyan felelőtlen, hogy lelépek egy évre, otthon meg a család…

 

A második benyomások

A lakás, ahol laktunk, szép tágas volt és kellemes. A szobám sötétkék volt, a falakon meg halacskák. Akváriumnak volt kifestve. Otthonos volt, bár az én ízlésemnek kicsit túl….kék. Az előző lakó hagyott nekünk egy kis szuvenírt, vagyis a macskájuk, pár száz bolhát.

Nem egész egy hét után aztán elő is jöttek, és elkezdődött a pusztai vándorlásunk a bolhás lakásból (el is neveztük “pulgatórium”-nak. A pulga bolhát jelent portugálul). Ágyból ágyba, lakásról lakásra jártunk, táskánkban egy váltás ruhával (mert a többi egy tetőn volt fekete zsákokban lezárva) heteken át. Összeszámoltam – 6 helyen laktam, amióta itt vagyok. Ebben volt hostel, hotel, de farm is (narancsfákkal, birkákkal, medencével, bambusszal). 3-4 hét óceán3után aztán beköltöztünk a mostani lakásban, ami szintén óriási, zajos, és néha be is ázunk. Azt mondják a legtöbb portugál épületnek gondja van a nedvességgel!

Az egész tortúta viszont Nicut (a román lakótársamat), meg engem egy nagyszerű kis csapattá kovácsolt össze. Sokat beszélgettünk.

Ezekkel egyetemben aztán jöttek a dolgok, amik kezdték keseríteni a napjaimat (mára már hozzászoktam, hála Istennek)… Egyre zavaróbb kezdett lenni például a közlekedés. A járdán nincsen jobb vagy bal oldal. Emlékszem kiskoromban a nagyim falujában voltak tehenek, és minden nap kihajtották őket a legelőre, este meg vissza. Mi meg álltunk és néztük, ahogy vonultak. Ezt jutott az eszembe, amikor megláttam hogyan közlekednek az emberek az utcán. A másik bosszantó dolog a parkolás. De talán minden szónál beszédesebbek a képek.

Munka

A szervezet, ahol vagyok, tudatos életmódra, állampolgárságra, önkéntességre, stb. próbálja megtanítani a fiatalokat. Az én projektjeim között van kertészkedés iskolákban a diákokkal, de lesz egy utcai zenés projekt is, ahol egy brazil zenésszel fogok dolgozni. Van egy külföldi diákok beilleszkedését célzó projekt is, angolai, são tome-i, brazíliai, ukrán, stb. országból jött fiatalokkal. Ezeken kívül van még pár állandó dolog, prezentációk, reklámok, stb.

A munkahelyi temostanábanendőkön kívül még rengeteg program van amiben részt lehet venni. A múlt hétvégén pl. egy biatlonon voltam két kollégámmal, de voltam egy estén a hagyományos évzáró portói diákpartin is (kb. olyan, mint a szigetfesztivál. 7 nap, kb. 80 ezer diák, zenekarok, nyüzsgés, koncertek, sör, ringlispíl:))

A nyelv

Elég más, mint az otthoni. Elég érdekes, de amióta itt vagyok, beleszerettem a magyar kultúrába és a nyelvbe. Emellett persze nagyon tetszik az itteni is. A portugál nyelv először egy nagy káosznak tűnt, mivel nem hasonlít semmire sem, amit addig ismertem. Olyan volt, mint Räikkönnen, amikor angolul beszél. Most már azért elég sok mindent megértek, és a kollégáim is sokat segítenek.

Húsvét

Az ünnepeket a főnököm családjánál töltöttem. Csak a család fele volt ott, de még így is legalább 30 emberes akció volt. Egy farmon voltunk, ahol volt tehén, ló, kutya, macska, bocik, juhok, kacsák, tyúkok, libák, és még sok más állat. Az ünnepek előtt felkészítettek, hogy egész napos evésre számítsak. Úgy is volt. Amikor meg nem ettünk, akkor meg játszottunk. Bevallom, most láttam először unokáikkal ugrálókötelező nagymamákat. Amikor meséltem, hogy nálunk Húsvétkor locsolni szoktak, megint csak néztek, hogy „de miért? Mi értelme van annak?”. Az is érdekes volt, hogy vasárnap ünnepeltek, nem hétfőn. Ezen a napon találkoztam először a „tüzes, vagy ha úgy tetszik lángoló vízzel, ami nálunk a pálinkának felel meg. Itt kávé után a kávéscsészébe töltik. Megtippelem: kb. 5 ml volt a csészében. „Csak az emésztésre” isszák. Én meg nem bírtam nevetés nélkül, amikor felrémlett, hogy kis hazám egyes vidékein hogyan szoktak „fertőtleníteni”. Hiába, itt más az ivás kultúrája. Apropó, ha alkohol.. .nem túlzottan szeretem a sört, így sosem gondoltam volna, hogy egyszer hiányozni fog a (rendes) sör íze. A bor viszont elég olcsó, és nagyon jó minőségű. Csak úgy, mint pl. a sajtok (ez már nem olyan olcsó), és más gyümölcsös különlegességek) torták, sütik, pastel, hmmmm). Ínyencek érdemes eljönni ide!:)

Természet

Talán mondanom sem kell, hogy nagyon más. Voltam az óceánnál többször is, voltunk naplementét nézni, csináltam pár kötelező romantikus képet, de egyébként nem nagyon érdekelt. Egyébként is hideg. Nagyon hideg. A medencés fürdőzés sokkal jobban tetszett. Azért nem megyek haza anélkül, hogy ki ne próbálnám a szörfözést.óceán2

Nagyon pozitívnak tartom, hogy a portugál városokban telepítenek városi parkokat, de még így is kevés a fa. Amikor már nagyon hiányzott az erdő, elmentünk a közeli nemzeti parkba, amit Gerês-nek hívnak. Nagyon szép! Most a hétvégén is készülök menni, két másik önkéntessel. Előtte azért még megállunk a római napokra egy szomszédos városban!:)

Hit, vallás

Ittlétem óta kétféle emberrel találkoztam. Az egyik az, akinek a hit olyan, mint a kézmosás evés előtt. Gyakorlatilag egy szokás, egy rituálé. Az egész borzalmasan kiábrándító, hazug, és kétszínű. Van körmenet, ünnepi tűzijáték a Szent Szűznek, színjátszás, könnyek, csillogás, és show. Csak a szeretet hiányzik. Úgy vettem észre, hogy túl nagy a hangsúly a látszaton. Áthelyeződött a lényeg az igazán fontos dolgokról.

A másik csoportba azok az emberek tartoznak, akik mindebből kiábrándultak, és ezért nem hisznek Istenben, és nem szeretik a keresztyénséget, ünnepeket, és semmit, ami a keresztyénségre emlékezteti őket. Elég szomorú. Sért is, amikor az itteni értelembe vett keresztyénséggel azonosítanak, amikor elmondom, hogy én hiszek Istenben. Ekkor mindig alkalmam nyílik a bizonyságtételre, amit nem is bánok. Azt hiszem megértettem Jézus gyertya, és a véka példázatát.

Lányok

Többen kérdezték tőlem, hogy milyenek a portugál lányok.

A portugál lányok nagyon cukik, és bizony gyakran meghökkentően szépek. Ezen kívül adnak magukra, sportolnak (gyakorlatilag mindig találkozok futókkal a parkban), és csinosak. Néha azonban elég sok türelem kell hozzájuk!:)

Szabó Andris

Andris további képeit megtekintheted itt:

porto2    porto1   Geres2  parkolás2    lakás_kilátás   Geres1

Még senki nem szólt hozzá...