Szünet – Évösszefoglaló – Fiatal Reformátusok Szövetsége

Szünet – Évösszefoglaló

Szünet – Évösszefoglaló

Hé, hát téli szünet van! Megyünk korizni? Gyere moziba! Csináljunk valamit, vagy csak beszélgessünk egy jót!

kép_2A karácsony körüli eufórikus állapot jötte – lásd  az előző bejegyzést –, kihatással van az egész szünetemre. Előtte nem volt kedvem semmihez. Most elolvastam azokat a könyveket, amiket rég szerettem volna már befejezni, új ötletek jönnek az irodalmi szárnybontogatáshoz (hát igen… :D), ezer wattos mosollyal az arcomon gépelem az új ideákat, mielőtt még ki találnak szállni a fejemből, rácsodálkozva minden egyes pillanatban, hogy milyen talentumokat tud adni az Úr. Ez király.
Hoppá, átrendeztem a szobám… nem baj, sokkal szebb így. 🙂 És hirtelen van időm mindenkire, élvezni is tudom a barátaim és a családom társaságát, ráadásul a karácsony utáni Sopronban tett látogatás során megismertem néhány távolabbi rokont, a kis izgága négy éves Levi a hónap fő attrakciója, és milyen jó volt, amikor Enikővel, a rokonék lányával összenevettünk, egyszerre mondtuk, hogy majd megyünk ifire. 🙂
Már csak az a probléma, amikor este valahonnan hazaérek…kép_3
Vagy amikor anya nem tud aludni, mert pár barátnőmmel filmet nézünk…kép_4 kép_5

 

 

 

 

 

Nem tudom, kinek milyen irányban folynak mostanában a dolgai, de ha felhív engem, átragadhat rá is egy kis tinédzseres viselkedészavar. kép_6
De hát, most csak hálát tudok adni az Úrnak ezért az egész évért. A jó és a rossz dolgokért. A barátaimért, az osztályomért, a nyárért, a táborokért, az élesztŐért, azért, hogy túl leszünk ezen az iskolán, ami kifejezetten jó volt, de azt hiszem, nem kevesünknek viszket már a tenyere valami új dologért, és amikor látogatást tettem a leendő sulimban…

kép_7

 

 

kép_8

 

 

 

 

 

 

És persze, hogy új embereket ismertem meg. kép_9
Úgy hiszem, év végén, vagy újév első napján nem fogadalmakat kellene tenni a következő évre, hanem végiggondolni, hogy amit elrontottál, vagy ami fájt az előző évben, azt hogy lehetne jobbá tenni.
Éppen azon ügyködöm, hogy néhány esetet átgondoljak, megbocsássak, bocsánatot kérjek azoktól, akiket megbántottam. Tele vagyok tervekkel a következő évre, lejegyzem őket, hogy majd a rossz pillanatokban is emlékezhessek az Urat dicsőítő, hálát adó önmagamra.
És azt érzem, hogy az emberek is jobbak lesznek körülöttem. Hisz mindez csak rajtam múlott! Isten szabad akaratot adott, talán arra is gondolt, hogy milyen jó lesz nekünk, amikor minden más helyett őt választjuk, mert úgy akarjuk, válaszolunk a hívó szóra, és rájövünk, hogy a megoldás mindig is az orrunk előtt van és lesz, a pillanatnyi boldogságok össze nem mérhetőek azzal, amikor az Úrra bízod magad, és valami teljességet érzel a lényedben.
Örvendj az Úrban, amiért mindent megad neked, amire szükséged van. Amiért akkor is melléd áll (és a kezed után nyúl), amikor te nem akarod, vagy éppen úgy érzed, nem kell. Ha összedől a világod, vagy csak egyszerűen szomorú vagy, van, aki megveregesse a válad, és azt mondja: „Na, gyere csak velem, én majd leszek a pásztorod, igazságra tanítalak téged, és annyira »kúl« leszel, hogy általad fogok szólni a többiekhez is! És ha majd mind az én tanítványaim lesztek, erősíthetitek egymást, ha meginog a belém vetett bizalmatok vagy hitetek.”

Ja, igen, hálás vagyok a Fireszért is, amiért olyan embereket kaptam magam mellé, akikkel mindent megoszthatok, nem kell kerülnöm a keresztyénség témáját, mindenről merek mondani véleményt, mert tudom, hogy nem fognak azzal lehurrogni, hogy „jaj, te keresztyén vagy, úgyse értheted, amit beszélek”. Látszik, hogy az Úr beváltja ígéreteit, és tudja, mi kell neked, engedi, hogy érezd a jelenlétét, hogy befolyásolatlanul válaszd őt, és neki tetsző dolog, ha örvendezel, amikor ezeket megtapasztalod.
Az Úr útja nagyon keskeny, mégis kigyúrt ösvény. Míg a szélesebb úton egyedül mennél, támogatás nélkül, itt vannak, akik fölhúzzanak, ha megbotolnál, elkapjanak, ha leesnél és ott van Ő is, aki vigyázza minden léptedet. Ha néha nehéz is ez az ösvény, jobban érzed itt magad segítőkkel körülvéve, mint a széles úton, ahol csak magad vagy a középpontban.
Isten ilyen egyszerű. kép_10

Boldog új évet kívánok mindenkinek. 🙂

Még senki nem szólt hozzá...