Virrasztás 2015

Időpont:
2015. okt. 16–17.

Helyszín:
Dunaszerdahelyi református templom
Dunaszerdahely

Kíváncsian indultam az első Virrasztásomra, mert sok jó barát, ismerős ajánlotta saját tapasztalataik alapján, és tényleg egy kitűnő akció. Igazából nem tudtam pontosan, hogy mit várjak tőle, mondták, hogy lesz zene meg jó társaság, hát eljöttem. Örültem a régen látott arcoknak, meg az új ismerősöknek. Őszintén szólva, nem igazán szeretek sok új ember között, új környezetben...de megkönnyítette a beilleszkedést a résztvevők barátias jókedve. Nagyon szeretem a zenét, meg zenélni is, és hálás vagyok, hogy ilyen módon is tudjuk dicsőíteni Istent, és mint kiderült, tánccal is kifejezhetjük hódolatunkat a Magasságos felé, és egyben élvezetes is. Nem úgy mentem oda, mint akinek túl sok problémája lenne, de a vidám társaság mellett nyugalomra is talált ott az ember, és volt alkalmam elgondolkodni olyan dolgokon amiket másképp csinálnék, amikben szívesen változnék. Sok bátorítást adtak a bizonyságtételek, jó volt itt is megtapasztalni az összetartó közösség érzését (én is járok ifjúsági közibe, de szuper volt, hogy itt sem volt olyan idegenérzetem), az imablokkokról is csak jót tudok mondani, én a családos témájút választottam, az tetszett, kíváncsi vagyok milyen volt a többi. Általában nem szívesen adom fel a napi alvásadagomat, bár sokszor kényszerülök rá, de erre megérte, remélem jövőre is sikerül részt vennem.

Nemes Ádám

Nagyon jó volt viszontlátni a nyáron látott arcokat ezen a dicsőítő éjjelen. Meglepően nagy számban dicsértük az Urat egészen 12 órán át, ami nekem már magában felejthetetlen élmény volt. Úgy érzem eleget tettünk az ismert soroknak: "minden lépésemmel dicsérlek..."-mivel tényleg sokfajta módon magasztaltuk az Urat: igefelolvasásban, imaközösségben, énekben, csettintgetésben, táncban, szeretetvendégségben, sőt rajzban is. Kitartóan énekeltünk reggelig, aminek köszönhetően még most is, nap mint nap felmerülnek bennem a buzdító zeneszövegek, és segítenek pozitívan megélni napjaimat.

Gergely Eszter

Köszönjük Cséfalvay Andrásnak