"Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény kitépésének. Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak. Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának. Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak. Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak. Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének" (Préd 3,1–8).
Mielőtt ma kimentem az erdőbe bringázni, akartam vinni egy kis vizet magammal. Ehhez át kellett öntenem a vizet az egyik üvegből a másikba. Mivel már kint szerettem volna lenni, így ezt minél gyorsabban akartam megtenni. Gyorsan az ment, de nem csak az üvegbe. Több víz már nem tudott átfolyni az üveg nyakán. Ez egy egyszerű kis példa. Mindenki kipróbálhatja otthon is 🙂
Sok minden másban is szeretnénk megsürgetni a dolgokat, mihamarabb látni az eredményt. Remélve, ha még több igyekezetet, időt, energiát belefektetünk, jobban és gyorsabban jutunk el a célunkhoz. Gyakran jó a célunk, és a legtöbbször persze kell is tennünk érte, hogy elérjük. De vajon Isten segítségével tesszük-e? Isten dicsőségére? Én legalábbis (és lehet, hogy nem vagyok egyedül ) észre szoktam venni, hogy hajszolom magam, idegeskedek, fáradozok.. ahelyett, hogy Őreá merném bízni magam, a céljaim, az eredményeim. Vagy néha csak az hiányzik, hogy megbeszéljük Ővele a dolgainkat. Pedig: "Tőle van az erő és a siker, hatalmában van a tévelygő és a tévelygésbe vivő" (Jób 12,16).
Isten teremtett minket, Ő tudja mit, mikor, hogyan kell csinálnod. Hiába igyekszünk, jobban nem tudhatjuk. "Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek" (Jer 29,11).
Imádkozzunk:
- bölcsességért, hogy megtaláljuk, felismerjük az utunkat, hogy mit, mikor, hogyan kell tennünk
- alázatért, hogy el tudjuk fogadni
- türelemért, és erős jellemért, hogy tartsunk is ki, hogy Isten hangját hallgassuk, és ne azt, amit a világ zúg a fejünkbe
Áldás, békesség,
B. Tomi
Imakérések:
- Imádkozzunk a nehéz helyzetben lévő családokért: a gyászt, betegséget megpróbáltatást hordozó családokért.
Ne felejtsük!!!
3 perc:az élesztŐ végén elhangzott kérés alapján: szánjunk heti három percet az Ipolyságtól Nagykaposig húzódó területen élő emberekért. Mindazokra, akik szintén vágynak az élő Igére, élő közösségre, jóra vivő változásra maguk körül, nem csak pangásra és reménytelenségre. Azokra, akiknek az Úr szintén teljes életet szán, minden emberi nehézség, szociális és jogi helyzet ellenében. Legyen reménységük, hitük és szeretet, amely mindent legyőz.
Tegyük ki a gyapjút, imádkozzunk két éven keresztül heti három percet ezért a területért, ezekért az embereket és nagy hittel várjuk, lessük, örüljünk, mit fog az Úr elindítani! Mert számára semmi sem lehetetlen!
Áldást, békességet az imasarok szolgálattevői nevében
Erzsébet
