Tinitábor 2019

Időpont:
2019. aug. 5–10.

Helyszín:
Chata Fugelka
Dubová

Ha nyár, akkor TINITÁBOR!

Beszámoló

Nagy elvárásokkal jöttem a táborba, és örömmel mondhatom, hogy mindegyiket felülteljesítette. Nagyon jó volt találkozni a barátokkal, akiket rég nem láttam, és újakat megismerni. A tábor témája az „Álarc nélkül” volt. Nagyon mély téma, és van benne potenciál.
Az első napon Zsuzsóka arról beszélt, hogy milyen álarcokat hordunk a család berkein belül. Az első teljes napon, vagyis kedden már sokkal több dolog történt. Azokról a maszkokról volt szó, amiket a barátoknál/iskolában hordunk. De mielőtt meghallgattuk volna Gábor esti előadását, még sok mindent csináltunk. Mindjárt a nap elején Dóri tartott egy reggeli áhítatot. A reggeli dicsőítés után csoportokra oszlottunk, és kitárgyaltuk az előző napi előadást. Azután röplabdában mértük össze erőnket. Ebéd után pihentünk egyet, utána pedig mentünk bibliatanulmányozásra. Én az első nap a medencés BT-re mentem, amit Lázár tartott. Miután átbeszéltük a Bibliában kijelölt részeket, volt egy kis esti játék, utána pedig dicsőítettünk. Gábor megtartotta az előadását, ami nagyon érdekes volt.
Másnap, miután jól megizzadtunk a félnapos túrában, amit még egy kincskereséssel is megspékeltek, korgó gyomorral leültünk, és megebédeltünk. Ezt egy hosszabb pihenő követte. Este beugróztunk egyet, utána pedig már csak az esti előadás maradt. Ezt Vince tartotta, aki a párkapcsolatokban lévő álarcokat mutatta be nagyon humorosan. Ezután a dicsőítésnél történt meg a nagy áttörés. Többen is kimentek, hogy bizonyságot tegyenek, amiket nagyon jó volt hallgatni.
Másnap reggel Lili megtartotta az áhítatát, amit követően ismét csobeszre mentünk. Ezután workshopok következtek. Én Gábor "Mi a baj a keresztény filmekkel" című workshopjára mentem, ahol kitárgyaltuk, hogy hogyan jelennek meg a keresztények a filmiparban. Ebéd után egy tök jó játékot játszottunk, aminél a gazdálkodás volt a lényeg. Utána mentünk BT-re, ami ismét szabadon választható volt, ezúttal a kényelmesre mentem, amit Édes Lili tartott. Az esti honfoglaló után Jonatán megtartotta az előadását, ami az "álarcok Isten előtt" címet viselte. Az ezutáni dicsőítésen is többen felszólaltak.
A pénteki napon én tartottam a reggeli áhítatot, ami után jött a jól megszokott csobesz. Utána jött egy kis csapatjáték, ahol az volt a feladatunk, hogy egy tojást életben tartsunk, ahogy 3 méter magasról lezuhan. A mi csapatunk egy ejtőernyővel mentette meg a kis tojást, amit Igor névre kereszteltünk. De voltak más nagyon kreatív ötletek is. Este megint beugróztunk egyet, de ezúttal csak az játszott, aki akart, a többiek pedig élvezték a műsort. Aztán már csak az utolsó esti dicsőítés és az utolsó előadás maradt, amit Lili tartott. Ő arról beszélt, hogy mi lesz, ha ezeket az álarcokat levesszük. Aztán amikor dicsőítés közben utoljára felszólaltak az emberek, és mindenki búcsúzott, akkor tudatosult bennem, hogy mindjárt vége. Éjszaka még kimentünk egyet játszani az erdőbe, amit nagyon élveztünk, utána pedig néztük a csillaghullást.
Az utolsó reggel Emma is megtartotta a saját áhítatát, és egy záró csobesz következett. A buszon egyszerre láttam boldog és szomorú arcokat. Tudtam, hogy egyrészt szomorúak, hogy haza kell menniük, másrészt boldogok, mert annyi élménnyel és tudással távoznak. Nagyon örülök, hogy én is részese lehettem az élménynek.

Édes Levente