Időpont:
2019. febr. 8–10.
Helyszín:
Stredisko PRAMEŇ
Častá
Az idei Téli Tábor egy remek visszajelzés volt Istentől az ősszel kidolgozott szervezési modellre. Egy egész hétvégén át tanulmányoztuk a Szentlélek ajándékait Márkus Tamás András lelkész vezetésével, miközben saját önkénteseink inkább a közösségi élmény fokozásán ügyeskedtek. A végeredmény számomra az elmúlt évek egyik legérdekesebb és legszórakoztatóbb hétvégi akciója lett.
Miután többé-kevésbé befutott a társaság, egy rövid ismerkedéssel nyitottuk meg az alkalmat. Ennek első felében a társaságot igyekeztük felmérni (kiderült, hogy a négy égtáj mindegyike tiszteletét teszi az eseményen), a másikban pedig inkább önmagunkat és az Isten szolgálatára alkalmas tulajdonságainkat próbáltuk felismerni, hogy egy kissé rákészüljünk a tábor témájára. Mindez viszonylag későn történt, így pár kör társasjáték és pár zacskó nasi után már ágyba is dőltünk.
Szombat délelőtt Tamás remek stílusával és átfogó teológiai tudásával bevezetett minket a karizmák, azaz a kegyelmi ajándékok világába. Egy rövid, de annál érdekesebb történelmi áttekintéssel kezdtünk, mely főleg a karizmatikus keresztény egyesületek körüli káros tévhiteket volt hivatott eloszlatni. Megértettük a karizmák általános megítélésének hátterét, ami elengedhetetlen volt a témában való elmélyüléshez.
A mélyülés előtt viszont még volt idő egy kreatív játékkal egybekötött túrára a közeli erdőben, mely során kellően kitisztult a fejünk, helyet szorítva a következő előadásnak. Ebben már magukról a karizmákról, azok természetéről és bibliai hátteréről volt szó. Tamás segítségével felismertük, hogy a kegyelmi ajándékok mindannyiunknak megadatnak, viszont figyelmeztetett minket arra is, hogy szeretet nélkül könnyen vakvágányra csúszhatunk velük. A témát végül a pozsonyi Szent Márton-dómi közösségből érkezett Esztergályos házaspár zárta le saját tapasztalataik előadásával.
A szombatot egy Firesz irányultságú kvízjátékkal és egy hosszú dicsőítéssel búcsúztattuk, éjfél után azonban még egy rövid körbeszélgetésre is maradt energiánk, mely során az előadások közben felmerült kérdéseket vitattuk meg Tamás társaságában. A témát végül vasárnap délelőtt zártuk le egy harmadik előadás keretein belül, melyben megismerhettük a karizmák különböző fajtáit, azok előnyeivel és veszélyeivel egyetemben, valamint a Szentírás nyomán tanácsokat is kaptunk azok esetleges használatára.
Bennem személy szerint még egy Firesz-alkalom sem hagyott ennyi gondolkodnivalót, és még jóval a hazaérkezésem után is a kegyelmi ajándékokon pörgött az elmém. Annyi biztos, hogy a lelki elmélyülés és a kellemes szórakozás mellett ezúttal valami mást is kaptunk a tábortól. Valamit, ami a jövőben túlzás nélkül életeket menthet majd.
Kulcsár Gábor
Mikor a Facebookon megláttam a Téli Tábor eseményét, nem volt számomra kérdés, hogy megyek-e. Igaz, nem nagyon tudtam, hogy mire számítsak, így nem is voltak elvárásaim, de azért kicsit izgultam. Amint megérkeztem a tábor területére, hatalmas nyugalom árasztott el. Jó érzés volt ölelni a ritkán látott barátokat, új embereket megismerni és sok mosolyt begyűjteni. 🙂
Nagyon élveztem a játékokat, a beszélgetéseket, a dicsőítést, a töltődést, Isten jelenlétét. Jó volt esténként kicsit megállni, hallgatni a békésen csobogó patakot és élvezni a természetet, ami körülölelt bennünket, mintha csak óvni akarna. Valahogy nem éreztem késztetést a hétvége alatt arra, hogy a telefonom után nyúljak. Nagy kedvencem az imaszoba volt, ahová bármikor elvonulhattam, ha kettesben akartam lenni Istennel, vagy csak biztatásra, vigasztalásra volt szükségem.
Magukkal a kegyelmi ajándékokkal eddig túlnyomórészt református körökön kívül találkoztam. Érdekes, és egyben építő volt egy református lelkipásztor szájából hallani róluk és szembesülni azzal, hogy milyen fontosak is egy keresztyén ember életében.
Molnár Zsófia