Időpont:
2021. nov. 12–14.
Helyszín:
Alistál, imaház
Alistál
Szerintem, mint mindenki, én is nagyon vártam már november 12-ét. Szuper volt együtt lenni újra a barátaimmal, és a szürke, futó hétköznapok után elcsendesedni.
Az egész hétvége témája is a rezonancia, azon belül elcsendesedés elérése volt a cél. Hogy hogyan rezonáljunk Istenre, és halljuk meg az ő szavát a sok zaj között. Az alkalmon több vezető tartott interaktív előadást. Különböző játékok segítségével figyeltük meg, mennyire nehéz kiszűrni a fontos információt, például meghallani a másik hívó szavát. Megmutatták, hogy nem egyszerű fölfigyelni Isten hangjára, pedig ő mindig kitartóan szól hozzánk, amelyet meg lehet különböztetni a rossztól, a zajtól. A témafelvetéseken elhangzottakat a csobeszeken beszélhettük meg. Kisebb csoportokban őszintén megosztottuk egymással a saját tapasztalatainkat, a vezetők pedig tanácsokkal láttak el bennünket (hogy ne toljunk dolgokat! 😀).
A hétvégébe sok szórakoztató program is belefért: tánc, főzés, játék, önkénteskedés. Szombaton, a csendespihenő után közösen táncoltunk Süll Vili irányításával, aki zsidó népi táncokat tanított nekünk. Még azok is jól érezték magukat, akik – saját állításuk szerint – nem tudnak táncolni. Azt hiszem, erről jobbnál jobb videók készültek. A hangulat a konyhában hágott a tetőfokára a szombat esti workshopon, ahol üvöltött a zene, és a lányok főzték a vacsorát. Életem egyik legjobb paprikás krumplija készült el ezen az estén. Eközben a fiúk a sötétben és a hidegben ügyesen takarítottak az imaház körül. Kikapcsolódásként sokat társasjátékoztunk. Az esték elmaradhatatlan része a dicsőítés volt. A nyári tinitábor zenei műhelyének tini csapata is beszállt a zenélésbe, így a közös éneklés élménye még erősebb lett. A Nikodémusok óráján a függőségekről vallottak nekünk, és mi kérdezhettünk. Napzártaként esti meséket hallgattunk, és elmondható, hogy ez maradandó élményt adott mindenkinek.
Vasárnap délelőtt volt az utolsó csobesz, majd részt vettünk az istentiszteleten, ahol egy dalt énekeltünk a gyülekezetnek. Végül már csak az ebéd, a pakolás és a könnyes búcsú következett.
Nagy élménnyel gazdagodtam újra, sokat tanultam magamról és Istenről is. Köszönöm a szervezőknek a munkát, fantasztikus volt. 😊
Édua