Időpont:
2009. jún. 27.
A túra a rossz időjárás miatt elmaradt.
Túra-Kirándulás:
A következő vonattal utazunk:
Győr 8:33 - Komárom 9:10 - Tatabánya 9:40
Utazás vissza:
Tatabánya 17:33 - Komárom 17:53 - Győr 18:25
vagy: Vértesszőlős 17:19 - Komárom 17:46
- A túra útvonala megtalálható a lenti dokumentumban.
- Hoznivalók: túraöltözet, innivaló, étel (a pihenőhelyen tervezünk tábortüzet rakni, aki szeretne, hozhat magával sütnivalót).
- Túrázáson kívül természetesen énekkel, Ige tanulmányozással, csoportosbeszélgetéssel, és játékkal töltjük a drága időt
- Az esős időjárásra való tekintettel kérnék minden érdeklődőt, hogy pénteken az esti órákban érdeklődjön a felől, hogy meg tudjuk-e tartani a túrát.
A vasútállomástól a Turul emlékműig az út pirossal van jelölve (valójában is piros megy fel). Onnan zölddel, hogy hogyan jutunk el a Szelim barlangot követően a Bányász emlékműig. Ez a távolság a vasútállomástól a Bányász- emlékműig - 1,25 km.
Egy alternatív útvonal azok számára, akik sétálni szeretnének a Bányász emlékműtől és vissza: 4 km.
Két útvonaljavaslat van a napra.
Bányász emlékműtől tovább a Baji - vadász házig (4 km). Itt ebédelhetünk és pihenhetünk. Egy Szent István kori templom alapjainak romjai is meglelhetők ott. Vissza a piroson Vértestolna irányába a Turulhoz, onnan a vasútállomásra. A túra hossza 13,5 km.
A Baji - vadász háztól (szintén piroson) Vértesszőlősre. Itt még útba esne a vértsszőlősi előember telep amit érdemes volna megnézni. Ez a tatabányai vasútállomástól a vértesszőlősi vasútállomásig 9,5 km.
Amit a látnivalókról érdemes tudni:
Turul-emlékmű: Európa legnagyobb ércmadara a tatabányai Turul-emlékmű. A szobormadár szárnyainak fesztávolsága 15 méter.
A millenniumi ünnepségek keretében Donáth Gyula szobrászt bízták meg 1896-ban az alkotás elkészítésével. Anyagi gondok miatt a turul-madár avatására csak 1907-ben került sor. A várost jelképező szobrot 1992-ben állították fel jelenlegi helyén. Az emlékmű felállításának alapja az a legenda, mely szerint Árpád honfoglaló hadai a bánhidai síkon arattak győzelmet Szvatopluk morva fejedelem fölött.
Szelim-barlang: Tatabánya feletti Kő-hegyen található. A szomszédos Turul-emlékműtől egy néhány éve épült tanösvényen át juthatunk a barlanghoz. A képződmény 45 m hosszú és 14 m magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A barlanghoz két legenda is fűződik: Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket a környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.
A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, Szelim szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt. Bővebben képekkel: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szelim-barlang
Bányász- emlékmű: Tavaly lett felújítva. Van a tetején webkamera ( http://www.tatabanya.hu/index.php?page=webcam ). (Az otthonmaradottaknak majd onnan integetünk 🙂
Vértesszőlősi előembertelep - bemutatóhely: Európa legidősebb ősemberének, a mintegy 350 ezer éves előembernek a csontmaradványai, használati tárgyai, konzervált lábnyoma látható a múzeumban, illetve a több korszakot átfogó bemutatóhelyen.
Vértesszőlősön az emberré válás megismerése szempontjából egyetemes jelentőségű régészeti leleteket tártak föl. Pécsi Márton itt fedezte föl Európa egyik legrégibb előemberének a telephelyét 1962-ben, majd Vértes László ásatásai során, 1965 nyarán napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog. A Samunak elkeresztelt előember, a Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedő és a már értelmes ősember között. A múzeumban Samu lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközei, tűzhelye, valamint egy kardfogú tigris szemfogai és néhány ősnövényfaj látható. (... persze kérdés, hogy "mi" kit is nevezünk előembernek, de majd erről is bővebben a túrán...)
A bemutatóhely kerekesszékkel is látogatható. Megközelítés: http://www.vendegvaro.hu/terkep/vertesszolos/vertesszolosi-eloembertelep-bemutatohely
(Köszönet Lengyel Zoltánnak a megtervezett útvonalért!)
