2023. november 19. – Várakozás

Kedves Imaharcosok!

Az idei adventre már valahogy 1-2 hete készülődök fejben és lassan lélekben is. Igaz még két hét van hátra az első advent vasárnapig, de valahogy a várakozás már most jelen van a napjaimban, és nem csak fejbekólint majd december 3-án, hogy hoppá, elkezdődött ez az időszak is.

Azon töprengtem a napokban, hogy:

• hogyan is kellene várakoznom?
• Mit is jelent számomra a várakozás (karácsony előtt és úgy általánosságban)?
• Milyen érzésekkel, gondolatokkal tölt el ha valamire várnom kell?
• Mit teszek miközben várakoznom kell valamire/valakire? (Ezen az imaórán gondold át Te is bátran ezeket a kérdéseket).

A teljesség igénye nélkül nekem ezek a dolgok jutottak eszembe: izgalom, öröm, türelmetlenség, aggódás, bizonytalanság, tervezés...

Nem tudom ki mindenki van ezen a levelezési listán, hogy épp milyen élethelyzetben kell most várakoznotok (egy munkahelyi előléptetésre? zh/vizsga eredményére? egy régóta áhított gyermek megfoganására? egy orvosi lelet eredményére?), de arra hívlak most, hogy ebben az imaórában vigyük Isten elé a várakozásunkat. Ne csak a várt eredményre, eseményre koncentráljunk, hanem próbáljuk meg imádságban a várakozás időszakát is megismerni, átélni, keresni benne Isten útmutatását. Vajon mit akar közben megtanítani vagy megmutatni?
Lehet, hogy ha engedünk neki, már a várakozás közben teljesen átformálja a szívünket és elménket, békességet ad és máshogy látjuk majd az élethelyzetünk, a várt eseményt/személyt, eredményt. Próbáljuk meg az Úr elé vinni.

Nagy a te hűséged! Az Úr az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom. Jó az Úr azokhoz, akik benne reménykednek, akik hozzá folyamodnak. Jó csendben várni az Úr szabadítására. (Jer.sir, 3, 23-26)

Áldott imaórát!
Ági