Időpont:
2022. szept. 25.
Kedves Imaharcosok!
"Mert az Úr Józseffel volt, és eredményessé tette az Úr, amihez hozzáfogott...
...De a főpohárnok nem gondolt Józsefre, hanem megfeledkezett róla.
Két esztendő múlva történt, hogy a fáraó azt álmodta, ...
...De senki sem tudta megfejteni a fáraónak. Ekkor a főpohárnok így szólt a fáraóhoz: Be kell ma vallanom, hogy vétkes vagyok." 1Mózes 39,23; 40,23; 41,1,9
Többször elgondolkodtam már József útján. Ahogy a mélységek, magasságok között "sodorják őt" az események. A kivételezett hely az Atyai házban és szívben, cifra ruha után rabszolga ruha, első emberből börtönlakó, aztán megint vezető pozíció... Mindig mikor végül jóra fordul a sorsa, beüt valami váratlan, igazságtalan történés, ami után újra kiszolgáltatott lesz.
"De a főpohárnok nem gondolt Józsefre, hanem megfeledkezett róla."
Megfeledkezett róla.
Talán az egyik legnehezebben hordozható állapot elfelejtettnek lenni. Mikor az, akire számítunk, vagy akiben bízunk, vagy akár akit szeretünk, úgy érezzük elfelejtkezett rólunk. Nem gondol velünk, nem gondol ránk.
Lehet pont Istenről gondoljuk ezt.
Aki pedig ezt mondja: "Én nem feledkezem meg rólad."Ézs 49,15.
A mai imaórán,
- engedjük, hogy Isten meggyőzzön bennünket arról, hogy bármilyen körülmény is az, ami körülvesz, Ő nem feledkezett meg!
- valljuk meg Isten előtt, ha mi vagyunk azok, akik nem gondoltak Vele, ha mi felejtettük el, ki is Ő.
- ha az Úr elénk hoz valakit, akiről elfelejtkeztünk a mindennapi rohanásban, aki várja hogy tudassuk, gondolunk rá, valamilyen módon adjuk ezt tudtára!
Áldott imaórát,
Erzsébet
