Időpont:
2020. okt. 11.
Kedves Imaharcosok!
Egy hónapja hivatalosan munkanélküli lettem, pontosabban munkakereső. Nem a legkellemesebb érzések egyike, de azért nem tragédia, hiszen a valóságban mégsem telnek napjaim munka nélkül, tétlenül. Sőt! Azt teszem, azzal foglalkozom, mit szeretek. Elvből! De mégis elő-elő tör az az érzés, hogy mégsem olyan stabil ez a helyzet. Nem kis erőfeszítésbe kerül az, hogy legyen munka - nem beszélve a mostani járvány helyzetről... És az az érzés, hogy mi lenne, ha már végre a Mindenható, és valóban nagy Urunk kimondottan gazdag áldását adná az igyekezetemre?! Milyen lenne a bő hét esztendő? ... Nem azért írom most, hogy ezeket pusztán közöljem veletek, hogy mi van mostanság velem, hanem mert úgy gondolom, hogy Bennetek is megfordulnak ezek a gondolatok, és Veletek is történt, vagy történik ehhez hasonló.
Azt hiszem, Isten szereti az őszinteséget. Egyenes beszéd, világos kérdés. Így aztán kértem az Urat, hogy ő válaszoljon. (Mégsem a magam eszem után járjak...)
2020. október 9., péntek
Én azonban ezt mondtam: Hasztalan fáradoztam, semmiért, hiába pazaroltam erőmet. De az Úrnál van az én ügyem, és munkám jutalma Istenemnél.
Ézs 49,4
Legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
1Kor 15,58
- Imádkozzunk személyes küldetésünkért, hivatásunkért, hitelességünkért, tálentumaink kibontakoztatásáért.
- Kérjünk erőt és bölcsességet a munkánk végzéséhez, és az önkéntes szolgálatokhoz lelkesedést és örömet.
- Adjunk hálát, hogy Isten használni tud minket sokféleképpen, és közben buzdít minket.
ST
