Időpont:
2020. márc. 8.
Kedves Imaharcosok!
"Nézd, vége van a télnek, elmúlt az esőzés, elment. Megjelentek a virágok a földön, itt az éneklés ideje." Éé 2:11-12.
Idén én vettem észre először... 😊
Szomszédomban lakó kolléganőmtől, barátnőmtől pár éve évelő kikericseket kaptam. Kevés olyan embert ismerek, akinek ennyire lételeme a virág, és minden impulzus, illat, érzés, ami a virágokhoz kötődik. Bár a bejáratom melletti részre ültettük el, minden évben ő vette észre először az első bimbókat. Minden nap mellettük mentem el, de nem volt figyelmem rá, és mindig ő jött és mutatta. "Látod..., bújnak már." Mindig ledöbbentem. Csodálkoztam, hogy-hogy én nem vettem észre.
Mire irányítod ma/mostanában a figyelmedet? A megszokott mindennapokra, a fagyos földre, az esőre... Az egyik legszebb virágok a tavasz hírnökei. Akiknek küldetésük, hogy vigyék a jó hírt. Hogy lassan vége van. Kezdj el örülni! Kezdj el énekelni!
Látod-e ezeket a virágokat ma az életedben? Ahogy körbenézel. A hideget, a sötétet azt ismerjük. A nehezeket. De most hadd kérdezzem újra!Látod-e a virágokat? A virágokat, melyek hirdetik számodra, hogy igen, tudok róla. Tudom, hogy még hideg van. Hogy még fájdalmas. Tudom, hogy fárasztó. Bármiről legyen szó, tudok róla. De ha virágokat látod, az azt jelenti, hogy vége van. Nem győzhet le. El kell múlnia. Mert Ő megjelent.
"Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére. 2 Kor 1:20."
Elkezdhetünk énekelni! 🎶
Mindenkinek tudnia kell, hogy vége. 🙂
Erzsébet
