Időpont:
2020. dec. 20.
Nem érzem Jézust.
Nagyon igyekszem, és erőlködöm, de nem tudom szóra bírni. Szégyellheti magát. Nem ebben állapodtunk meg. Úgy érzem, hogy átvert. Persze tudom, hogy itt van meg minden, de nem segít, csak nézeget, amíg én kínlódok.
Pedig kedves vagyok mindenkivel, ismerem a keresztyén zsargont, beszélek kánaániul, és dobok a perselybe is. Mostanra már régen Góliátokat kéne reggeliznem, de ha rossz napom van, még egy tábla csoki is lenyom, vagy egy youtube videó... Aztán lehet, hogy csak azért gondolom így, mert Y generációs vagyok...
Lehet, hogy a lelki fegyverekkel van baj, ideje van egy leltárnak.
Lássuk csak a fegyverzetet:
Igazságszeretet öv: nagyon retró, de megvan.
Megigazulás páncélja: sajnos tavaly kihíztam, egész napos hordásra kényelmetlen.
Evangélium hirdetésének saruja: átalakítottam "tangapapuccsá". Egyszerűbb belelépni, és strandra is ideális.
Hit pajzsa: ó igen, ez is megvan még, csak egy kicsit koszos szegény.
Üdvösség sisakja: túl meleg, beleizzad a fejem. Csak vasárnaponként, meg ünnepnapokon veszem fel.
Lélek kardja: Erre manapság már nincs szükség. Van, aki fenyegetve érzi magát ha máson ilyet lát, így lerövidítettem, és lereszeltem a hegyét, nehogy megsértsen valakit... Nem túl éles, de füstölt szalonnát meg bejglit felszeletelni még éppen jó.
Ajjaj, ez nem fest túl jól annak fényében, hogy "mi nem test, és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak" (Ef6)... strandpapucsban meg konyhakéssel nem lehet háborút nyerni... azt hiszem le kéne adnom pár kilót is.
Mindez olyan bonyolultnak tűnik, de profán módon Pál nemes egyszerűséggel csak annyit mond, hogy "minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért." (Ef6) Nem hiszem, hogy meglepetéseket tudnánk Istennek okozni.
Szóljon a ma este erről! Imádkozzunk a Lélek által, és hagyjuk, hogy Ő felpiszkálja bennünk a parazsat. Tartsunk szüneteket, és várjunk, amíg megszólal.
- Mert megszólal.-
Szeretettel
András