Időpont:
2017. júl. 16.
Kedves Imaharcosok!
Az egyetemi évek után április elejétől én is beléptem a munka világába. Elképzelni sem tudtam előtte, hogy ez mekkora hatással lesz rám – mind a szakmai fejlődésemre nézve, mind azáltal, hogy egy teljesen új közegbe kerültem. Egy új közösség részese lettem, ahol azelőtt nem ismertem senkit. Mielőtt elkezdtem volna dolgozni, elhatároztam, hogy imádkozni fogok ismeretlenül is a kollégáimért, feletteseimért. Jó volt így elkezdeni a munkát közöttünk. Azonban, ahogy teltek a hetek és megszoktam az új helyet, a munka mellől elmaradt az imádság.
Előtte is voltak a munkatársak és a felettesek között konfliktusok, de valahogy mindig sikerült felülkerekednem rajtuk, nem vettem részt ezekben az áskálódásokban. Aztán idővel én is érintett lettem egy-két helyzetben, és sokkal könnyebb volt indulatosan reagálni, akár “beszállni” egy-egy munkatárs/főnök hibáinak sorolásába. Érzem azonban, hogy ez nagyon nem az, amit az Úr szeretne, mert a gonoszság csak gonoszságot szül. Semmi jó nem következik belőle. Ezért elhatároztam, hogy visszaállok az ora et labora- elvre J És arra hívlak most titeket is, hogy ezen a mostani imaórán (de nyugodtan lehet ezen kívül is, sőt ;)) imádkozzunk a munkahelyeinkért, a munkatársainkért, a feletteseinkért vagy épp a beosztottjainkért, hiszen a család/barátok és gyülekezet mellett akarva-akaratlanul is meghatározó közösségei az életünknek.
Szeretném, ha imádkoznánk:
- A pályakezdőkért, hogy megtalálják azt, a munkahelyet, ahol a legtöbbet tudják kihozni magukból, ahol tanulhatnak és fejlődhetnek
- A jelenleg munkát keresőkért, hogy ne csüggedjenek, és ne fáradjanak meg a keresésben
- A munkájukban megfásultakért, azokért, hogy új erőre kapjanak
- A főnökeinkért, munkatársakért, hogy a feszültséget, a stresszt a maga helyén tudja mindenki kezelni, és ne egymáson levezetni
- Tudjunk egymástól őszintén bocsánatot kérni, ha esetleg megbántottuk egymást a munkahelyünkön (is)
- A lista nyugodtan kiegészíthető… 🙂
B. Ági
