Időpont:
2015. márc. 1.
Kedves Imaharcosok!
Tudjátok, számomra annyira durva, hogy Isten mennyire másképpen néz ránk, mint ahogy mi magunkra vagy egymásra. Mennyire nem érdeklik őt azok a kicsinyes dolgok, amiken mi nap mint nap fölöslegesen problémázunk- úgy értem, már mindent megtett, hogy mi azoktól szabadok legyünk- és mennyire a teljes képet próbálja megláttatni velünk, hogy mennyire tökéletesen befejezett munkát vitt véghez Jézus a kereszten azért, hogy mi kiteljesedhessünk és megélhessük az ígéretei beteljesedését.
Isten amikor ránk néz, mint megváltottakra, akkor Jézust látja, aki miatt mi mindent megérdemlünk, amit Jézus megérdemel, minden ígéret a miénk és mindenre méltók vagyunk, mert Jézus méltó mindenre és mi pedig Jézusban vagyunk. Így amikor Isten ránk néz, akkor Jézust látja- mint amikor egy könyvbe egy ceruzát teszel és a ceruza elveszik benne, csak a könyvet látod, így van Isten is velünk.
Imádkozhatunk ezért, hogy az Ő szemével lássuk magunkat, a helyzetünket, a körülményeinket és a lehetőségeinket. Ki fog tárulni a világ!
Értsük meg, mi az Isten akarata, és ahhoz formáljuk a mi akaratunkat, ne pedig a mi akaratunkba próbáljuk beletenni Istent.
Csatolva erről egy kicsit bővebben – részlet egy könyvből, amit éppen olvasok és nagyon szem- és szívnyitogató számomra, fogyaszd egészséggel 🙂
Szeretettel ölel:
Johanna
3 PERC az üldözött keresztényekért, s azok családjáért, akiknek életüket vették a Krisztus evangéliumáért- az Egyiptomban élő kopt keresztényekért! Valóban testvéreinkként gondolva, imádkozva értük.
Erzsébet