Időpont:
2014. ápr. 6.
Kedves Imaharcos!
Mi jut eszedbe a felhőről?
Talán legelőször az eső, hideg, homály, ború. Tovább gondolkodva lelki értelemben pedig talán a próba, amin most mész át, kilátástalanság, bizonytalanság, sötétség, bűn terhe, harag napja...
A Bibliát lapozva feltárult előttünk egy másik oldala is a felhőnek."Az Úr pedig megy vala előttök nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek" (2Móz 13,21).
"És az Úr dicsősége szálla alá a Sinai hegyre, és felhő borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhő közepéből" (2Móz 24,16).
Az Úr jelenlétének a jeleként. Az Ószövetségben a felhő volt Isten jelenlétének jele. A felhőoszlop vezette a népet és járt a nép előtt a pusztában. Belőle hullhatott az áldás esője, nyomában tárulhatott fel a szövetség jelképe a szivárvány.
"Mint amilyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsőségének formája, és látám, és orcámra esém, és hallám egy szólónak szavát. És monda nékem: Embernek fia! állj lábaidra, és szólok veled. És lélek jöve én belém, amint szóla, és állata engem lábaimra, és hallám azt, aki szól vala nékem" (Ezékiel 1,28;2,1-2).
A mai imaórán kérjük Istent, hogy jelenjen meg életünk felhőiben az Ő dicsőségében. Imádkozzunk azért, hogy mutassa az utat és újítsa meg szövetségét velünk. Állítson lábra, és beszéljen velünk!
Áldott imaórát, lélegzetvételt! 🙂
Imakérés - Hálaadás
Áldott nyugalom napját, békességben, örömben teli napokat!
Szeretettel, az imasarok szolgálói nevében,
Erzsébet
