Kedves Imaharcosok!
Két rövidke történetet szeretnék megosztani veletek, amik a héten történtek velem:
- Biztos volt már úgy, hogy nem érezted, nem hitted, hogy Isten foglalkozik veled, nincs ott a hétköznapjaidban. Velem is így volt mostanában. A héten voltam egy esti alkalmon, ahol be kell valljam nem éreztem magam annyira jól, mert aki tanított egyszerűen nem "emberi" nyelven beszélt a hallgatókkal. Random teledobálta a szövegét idegenszavakkal, olyan kifejezésmóddal amitől egyszerűen a tanítást magamtól távolinak éreztem. Viszont az igét megjegyeztem: "De az Úr Józseffel volt..." (1Móz 39,2)
- Néha az egyetemi csoportból beszoktunk ülni iskola után Tejivóba egy turmixra, vagy este egy sörre. Most csütörtök reggel is ezzel fogadtak, hogy este akkor kimehetnénk. Viszont én mondtam, hogy nem érek (épp az imasarokra kellett írnom). Már örültem, hogy csütörtök este végre kicsit Istennel lehetek, ahogy írom ezt. Erre röplabdaedzés után holtfáradtan, zuhanyzás és vacsora után jön a levél a csoporttársamtól, hogy hozzam el Őt is! Persze akivel közösen koptatjuk a padot azt hitte, hogy találkozom valakivel. Ekkor esett le! Előkészítettem a körülményeket, hogy szépen nyugodtan az Úrral leszek, erre a nem hívő baráti társaságom azt írja, hogy hozzam el Őt is!
Ezek lettek volna a történetek. Mi bennük a közös?
József életének abban a szakaszában van, amikor nem nagyon jelenik meg az életében Isten, teszi a dolgát,a hétköznapi munkáit végzi(ahogy én). Nincsenek az Úrtól kapott álmai, semmi olyan ahogy elképzelnénk azt a helyzetet, mint amikor valaki Isten jelenlétében van. Csütörtök este én is elképzeletem, hogy leszek Isten jelenlétében: Biblia jobb kéznél, igemagyarázatos könyv bal kéznél. Bár nem úgy ahogy én gondoltam, vagy előkészítettem, de az Úr velem volt, ahogy Józseffel is. A célja pedig az volt, hogy menjek próbáljam meg a barátaim közé vinni Őt!Az imatéma pedig a következő volna: Velem sokszor megesik, hogy Isten helyett tervezek! Szeretném, ha azért imádkoznánk, hogy Isten szabad kezet kapjon az életünk felett. Úgy használjon, ahogy Ő gondolja, úgy tartsa velünk a kapcsolatot, ahogy Ő akarja, és mi pedig legyünk nyitottak. Ha ez meglesz Isten cselekszik az életünkben, ahogy Józsefnek is, olvassuk el a történetét.
u.i.: Az történetekhez: Isten tuti ott és úgy szólít meg, ahol legkevésbé számítunk rá, úgyhogy semmi ne lepődjünk meg...:)
Szeretettel, Jonatán
3 perc: az élesztŐ végén elhangzott kérés alapján: szánjunk heti három percet az Ipolyságtól Nagykaposig húzódó területen élő emberekért. Mindazokra, akik szintén vágynak az élő Igére, élő közösségre, jóra vivő változásra maguk körül, nem csak pangásra és reménytelenségre. Azokra, akiknek az Úr szintén teljes életet szán, minden emberi nehézség, szociális és jogi helyzet ellenében. Legyen reménységük, hitük és szeretet, amely mindent legyőz.Tegyük ki a gyapjút, imádkozzunk két éven keresztül heti három percet ezért a területért, ezekért az embereket és nagy hittel várjuk, lessük, örüljünk, mit fog az Úr elindítani! Mert számára semmi sem lehetetlen!