41 – Őszi tinihétvége

👇🏻 Beszámolókért és képekért görgess lejjebb! 👇🏻

Kiállhatatlanok az osztálytársaid? Nem értenek meg a szüleid? Magányos vagy? Elleptek az élet viharai? Úgy érzed, ennek már sosem lesz vége?

Ha bármelyiket átélted már, és kíváncsi vagy, hogy miért 41 a válasz a fenti kérdésekre, akkor ezt a hétvégét neked szervezzük!

Az élet nagy dolgai, bibliai kérdések boncolgatása és csoportos beszélgetések mellett jó fej vezetők, mosolygós arcok és barátságos hangulat vár majd rád. Ha nem voltál még egy alkalmunkon se, akkor sem kell izgulnod, mert alig várjuk, hogy egy újabb kedves–cuki–aranyos–bármi emberrel bővüljön a csapatunk. Na, mit szólsz, csapatunk? 😏😂

🏡 Helyszín: Alistáli Református Egyházi Alapiskola, Fő utca 86., 930 10 Alistál
📆 Időpont: 2022. november 11–13.
👶 Korosztály: 12–18 év

Részvételi díj teljes ellátással: 38€
Duna Mente-tagok és testvérpárok kedvezményesen vehetnek részt az alkalmon.

Regisztrálj most ➡ https://reg.firesz.sk

‼ REGISZTRÁCIÓS HATÁRIDŐ: november 7., 23:59 ‼

A vallásomtól mindig távol álltam, tisztában voltam a dolgokkal, de nem nagyon foglalkoztatott.

Egy nap Lázár bejött hozzánk hittanórára mesélni a tinihétvégéről, aminek az iskolánk adott otthont néhány nappal később. A magyarázását hallgatva úgy éreztem, hogy valami hívogat engem, éreztem, hogy nekem ide muszáj mennem.

A tábor kezdőnapján, amint beértem az épületbe, nyugalom hulláma öntött el. Azon a napon még mindig egy pici stressz volt bennem, de tudtam, hogy számíthatok a vezetőkre. A csobeszen éreztem magamat a legjobban, és bátran kijelenthetem, hogy az én csoportom kapta a legjobb vezetőket: Bencét és Patyit. A csoport szuper volt: hamar megtaláltuk a közös hangot, a csapatmunkában mindenki részt vett és rengeteg közös témánk volt. A másik kedvenc programom a workshop volt, ahol főzésre jelentkeztem és rengeteg sajtot reszeltem. 🙂 Itt egy újabb személlyel ismerkedtem meg, Ágival. Ő volt az, aki egy nehéz pillanatomban a támaszom volt. Szerencsére a hittantanárom, Lucia néni is bejött hozzánk. Kíváncsian kérdezett az élményeimről és rengeteget tudtam vele beszélni.

Ahogy az elején említettem, nem voltam a legnagyobb hívő, de Lázár egyik témafelvetése alatt, amely témája a Biblia volt, egy videó megnézése közben ugyanazt éreztem, mint mikor az osztályteremben hallgattam őt. A Biblia megértésével úgy éreztem, hogy közelebb kerültem Istenhez és több ismeretet szereztem Róla és fiáról, Jézusról. A hétvége témája a 40 és a 41-es szám volt. Az egyik feladatunkban egy olyan bibliai történetet kellett megmagyaráznunk, amiben ezek a számok szerepeltek. Miután elmondtam, hogy szerintem mit jelenthetnek és a többiek egyetértettek velem, újra azt a megújuló érzést éreztem.

Este, amikor nomád körülmények között az alsó tagozati épület könyvtárában osztálytársnőimmel és iskolatársaimmal hálózsákban feküdtünk a földön, hirtelen a szerotonin felhőjén találtam magam: egyszerre elöntött az öröm és a hála. Tudtam, hogy nem véletlenül keveredtem ide, sejtettem, hogy Lázárral való találkozásom sem véletlen – éreztem, hogy az Úr vezetett. A társaság és a vezetők nagyon helyesek voltak, és remélem, hogy a következő ilyen eseményre is eljutok.

Táborská Luca

• Az idei őszi tinihétvégére szinte mindenki hálózsákkal érkezett, mivel az első éjszakánkat a földön töltöttük (vagyis az alistáli iskolában aludtunk az osztályokban). Ez így kicsit furán hangzik, de igazából egy hatalmas buliról maradt le az, aki nem jött el.
• Voltak nagy csocsóbajnokságok és pingpongversenyek.
• Éjszakákba nyúló dicsőítések és beszélgetések vártak minket minden este.
• A reggeleken reggeli tornákkal próbáltak minket egy kicsit felébreszteni, de mivel ezek kint voltak a nagy hidegben és a ködben megtartva, ezért többen inkább szó szerint elfutottunk.
• Csobeszeken még jobban megismerhettem az ottani embereket és nagy viccmeséléseknek lehettem részese.
• Igazából így, kisebb csoportokra szétosztva könnyebben kerülhettünk közel Istenhez és hallhattunk róla érdekes történeteket, amiket később mi mesélhettünk el a többi csoportnak.
• Meglátogattuk az alistáli tavat, ahol mindenki nagy erővel számháborúzott. Igaz, volt, aki szerzett egypár kisebb-nagyobb sebet (mondjuk, aki rövidnadrágban járkál novemberben, az másra ne nagyon számítson), de a csapata sikeresen győzött.
• Egy kvízjátékkal kiderült, hogy kinek mennyi tapasztalata van az életből, ki ismeri fel a vízesés hangját és ki mit tud a Bibliáról és Krisztusról.
• Igazából azért jöttem el ide, hogy egy kicsit kipihenjem az iskolai fáradalmaimat (mondjuk ezt egy iskola padlóján nem tudom, hogy hogy terveztem), találkozzak a barátaimmal és Istennel.
• Több előadást, tapasztalatokat és bizonyságtételt hallgathattunk meg, ami számomra nagyon érdekes és fontos volt, sok mindent tanultam belőle, és volt, aminek máskor biztos, hogy hasznát fogom venni.
• Vasárnap egy istentiszteleten vettünk részt közösen. Ebéd után elkezdtünk búcsúzkodni, majd mindenki indult haza. Egyik pillanatról a másikra olyan üres lett az épület, hogy rájöttem, nem az számít, hogy hol vagyunk, hanem az, hogy kik vesznek körül minket.
• Nem vártam olyan sok dolgot ettől a hétvégétől, de rengeteg mindent kaptam.
• Igazából a szervezőknek nagyon nagy köszönet jár ezért a csodás alkalomért, mert igazán kitettek magukért, de az összes többi résztvevő nélkül sem lett volna ilyen jó, mint amilyen volt.
• Én rengeteg új élménnyel tértem haza és úgy érzem, hogy Istennel is megerősödött a kapcsolatom.

Süll Csillag Virág