Görög László, elnök
Görög László vagyok, mindenki Lacuja. Elég furán hangozhat, ha azt mondom, hogy engem a Firesz nevelt ki, pedig ez az igazság. Gyermekként nyári táborok, tinihétvégék, tinitáborok, "felnőttként" is valami hasonló a felállás, csakhogy szerepet cseréltem.
Résztvevőből szervező, majd valahogy vezetőségi tag és végül – még mindig nem értem, hogy miért, de vannak dolgok, amiket nem kell megértenünk -, a keleti területi egység elnöke lettem. Az elnöki tevékenységeim mellett, már majdnem hobbiként, de azért egyetemre is járok, éppen emiatt legtöbbször Kassa és Kiskövesd közt utazva találtok.
Azt, hogy mi is a szabadidő, sokszor elfelejtem, de ha van belőle egy kevés, akkor szívesen veszek el egy színházi előadásban, egy irodalmi műben, vagy egy szerves kémiai mechanizmusban. Személyes célom, hogy minél több fiatalt tudjak elérni, hogy ezáltal szélesebb körben terjedjen az Evangélium. Elnökségem alatt igyekszem ennek eleget tenni.
Feke Levente
Sziasztok! Feke Levente vagyok a Firesz Abaúj-Zemplén területi egység vezetőségi tagja. A gimnázium elvégzése után a teológián folytattam a tanulmányaimat.
A Fireszben való tevékenységem néhány éve kezdődött, és azóta is igyekszem minél több alkalmon szolgálattevőként is részt venni. Nagy ajándék számomra, hogy ennek a közösségnek lehetek a tagja. Minden tábor vagy találkozó után rádöbbenek arra, hogy Isten mennyire sokszínűen tud minket felhasználni a szolgálatban, rajtunk keresztül sugározva az Ő szeretetét. A Fireszben leginkább táborok szervezésében és a dicsőítés vezetésben veszek részt.
A vezetőségből Lacuval együtt egy podcastot is készítünk, amelynek a "KeresztKérdés" címet adtuk. Különböző, fiatalokat érintő témákat próbálunk kivesézni keresztény szemmel.
Mindemellett szabadidőmben szeretek zenélni. A gitár az, ami gyakrabban megfordul a kezemben, de a zongorán is olykor-olykor megtalálom a helyes billentyűt. Ha nem zenélek, akkor az edzőteremben találtok, persze csak akkor, ha az időm is engedi.
Szeretek új kapcsolatokat építeni, emberekkel beszélgetni és velük együtt szolgálni.
Hozák Viktor
Hozák Viktor vagyok, 1987-ben Komáromban születtem. Református vagyok. Ebben a közösségben lett nyilvánvalóvá számomra Isten mindent felülmúló kegyelme.
Bátyám és édesanyám megtérését követően több felekezet és közösséget megismerhettem. Belecsöppenve a komáromi református gyülekezetbe hallottam meg Isten elhívó szavát. Ebben a közösségben kaptam elhívást a lelkészi szolgálatra is. A teológiát komáromban végeztem és egy nem véletlen teológustalálkozó alkalmával ismerhettem meg a feleségemet. Két fiúgyermeket kaptunk az Úrtól.
A szolgátban és az életben sok bizonytalanságot élek meg. Ezáltal Isten arra tanít, hogy ne magamra, hanem ő reá bízzam minden dolgomat. Életem meghatározó igéje: De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. (2Kor:9)
Molnár Zsófia
Molnár Zsófia vagyok, jelenleg Szepsiből. Nyitrán hallgatok pszichológiát, emellett pedig autista fiatalokkal foglalkozom.
A Fiatal Reformátusok Szövetségébe szüleimnek köszönhetően kerültem. Az életem szerves részévé vált a gyermektáborok, majd a tinihétvégék révén, mostanra pedig a vezetőségi tagságon keresztül kapcsolódom aktívan a Firesz életébe.
Nyughatatlan természetem okán szívesen szervezkedem a Fireszen kívül is. Fontosnak érzem kimozdulni a "burokból", és a steril környezeten kívül is szolgálni. Igen menő, mikor olyan arcok vallanak a hitükről, akikről álmomban sem gondoltam volna, hogy közük lehet Istenhez (khm, előítéletek…), pont ezért is szeretem ezeket a helyzeteket: helyre raknak és mindig rádöbbenek, hogy milyen hatalmas Istenünk van!
Idén a "szövetség" szó lett a szívemre helyezve. Izgatott vagyok, hogy mi sül ki abból, ha a láttamozás után komolyan is veszem az üzenetet. A Fireszt egy erős fának képzelem, melynek ágai sok irányba nyúlnak, de mégis biztosan kapcsolódnak a törzshöz, melynek gyökere az Ige. Gondolj bele, virágzáskor milyen sokszínű lenne a lombkoronája…
Orémus Péter, alelnök
Orémus Péternek hívnak. Kassán élek a szüleimmel és a testvéreimmel. Orvostanhallgató vagyok a Pavol Jozef Šafárik egyetemen.
A Firesz alkalmain már alapiskolás koromban részt vettem.
Úgy igazán a 2014-es ÉlesztŐ-n kóstoltam igazán bele abba, milyen is a Firesz nagy családjába tartozni. Azon a héten jöttem rá, hogy merre és kivel szeretném az életemet folytatni. Sok új bizalmas barátot kaptam az ifjúsági alkalmakon, akikkel a mai napig szoros kapcsolatot ápolok. Ifjúsági munkásként a kassai ifit vezetem. Ezzel is szeretném odaadni a fiataloknak azt a sok mindent, amit én is kaptam és kapok a Fireszen keresztül Istentől.
Szabadidőmben szeretek dicsőíteni, a természetben túrázni, biciklizni. Szeretem a kihívásokat, "a nem megoldható" dolgokra megoldást találni.
Blanár Panna
Blanár Panna vagyok, Kisgéresből. Fiatal és új tagnak számítok a Fireszben, de talán épp ezért vagyok jó példa arra, hogy megmutassam, milyen befogadó és szerető közösség vagyunk mi!
Lelkészgyerekként mindig kerestem a jó fej, laza, keresztyén fiatalok társaságát és zúgolódtam, hogy az én környezetemben miért nem találom azt a baráti csapatot, ahol a lelkem is szárnyalhat. Nem vettem észre, hogy mindvégig itt volt a szemem előtt, a kis környezetemben. Talán épp ezért, az az egyik célom a Firesz vezetőségi tagjaként, hogy minél több fiatal tudomást szerezzen arról, hogy itt, Felvidéken, Bodrogközben, működik egy jó kis csapat, akik nem ítélkeznek, befogadóak, és akik körében önmagunkat adhatjuk, és ahol épülhet az emberekkel és Istennel való mélyebb kapcsolatunk.
Amit tudni lehet rólam: nagyon szeretem a verseket és az irodalmat. Szóval, ha van egy jó vers, könyv, színházi előadás, vagy mozifilm, ami megérintett, és szeretnéd megbeszélni azt valakivel, fordulj hozzám, kíváncsian meghallgatlak! 😊
Lukács Tamara, titkár
Tami vagyok, büszke keresztanya, örösi lakos. 2017-től vagyok Firesz tag, így nem sok évet tudhatok magam mögött, de azok nagyon tartalmasak voltak. Nálam köt ki minden, ami papír, számla, valamint én felelek a keletiek tagságáért is. Szóval én vagyok a papírmunkás.
Nagyon szeretem az állatokat, a természetet. Lelkes környezetvédő vagyok. Szabadidőmben sokat olvasok, így ebből adódóan a munkám is a kedvencem, egy könyvesboltban dolgozom. Vasárnaponként a vasárnapi iskolában töltöm az időmet, idén lesz öt éve. Az éven "kezdhettem" el presbiteri szolgálatomat is.
Csendes típus vagyok, nem igazán igénylem az emberek társaságát, a háttérben szeretek dolgozni, és mindent rendszerezek. Akkor vagyok boldog, ha minden a helyén van.
Célom, hogy minél több fiatal megismerje és befogadja Istent.
