Időpont:
2017. ápr. 23.
Kedves Imaharcosok!
Mi másról írnék, mint a SZERELEMRŐL 🙂
Én nagyon szeretem a szerelmes embereket, még ha az sokszor irreális állapot, és a viselkedésük ilyenkor abnormális tud lenni. De szerintem Isten is nagyon szereti ezt az állapotot, hiszen Jézusban ezt engedte meg, túllépve a realitást…
Viszont nagyon elszomorító tud lenni, amikor már elengedik az emberek a szerelmet, és brutálisan elhidegülnek egymástól. Két dolgot fájlalok ebben: az egyik az, hogy olyan keveset teszünk meg azért, hogy a megtapasztalt fellángolt szerelmet életben tartsuk. Véleményem szerint a szerelem önmagától fellobban, hiszen nem kell érte semmit tennünk, hogy valakibe beleszeressünk – de azért, hogy hosszú távon szerelmesek maradjunk, azért már tenni kell! Ez hasonló, mint a hit: a hit is szinte magától fellobban, magával ragad, de hogy növekedjen, az már rajtunk áll!
A másik, amit fájlalok, az az, hogy ha már el is múlik a szerelem, és a pár ráismer arra, hogy jobb különválni, akkor legalább engednék el egymást, és nem kínoznák egymást – lehet tanulni a kapcsolatokból, és el szabad engedni egymást különféle bántások és sértések nélkül, áldást kívánva a másik további életére! Ez hasonló ahhoz, mint amikor valamibe belekezdünk, és mégsem sikerül, akkor nem kell Istent vádolni, hogy miért engedte meg a fölösleges köröket! Nincsenek fölösleges körök, hanem önismeret, a mások és Isten folyamatos megismerése – csak az nem téved és nem hibázik, aki nem indul el!
Szóval visszatérve a szerelmes emberekhez: mivel Isten is nagyon szereti a szerelmes embert, ezért most a szerelmes emberekért mondjunk imákat, azaz Érted (és értem is) J de főleg azokért, akik kezdenek kijózanodni a szerelemből, hogy tanulják meg, hogy hogyan lehet életben tartani a józanul a szerelmet! Azt hiszem, Isten ezt nagyon jól kitalálta!
„Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szerelmet, folyók sem tudják elsodorni.“ (Énekek éneke 8,6-7).
Öleléssel: sülltomi
