Időpont:
2017. jan. 22.
Kedves Imaharcosok!
„Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért…”
(I.Tim 2,1)
Sokszor halljuk, vagy akár mondjuk is, mikor akár a szolgálatokról van szó: - Én csak imádkozni tudok. A minap olvastam egy lelkész szavait, aki azt írja, hogy aki ilyet mond, valószínűleg nem is szokott imádkozni. Mert, ha komolyan tenné, tudná mekkora nagy lehetőség rejlik az imában. Tudná, hogy milyen nagy dolog imában hordozni valakit. Milyen nagy dolog megtapasztalni, hogy Isten kiterjeszti kegyelmét, irgalmát, áldó kezeit azokra, akikért én imádkozom.
A mai imaórán most ne magunkért könyörögjünk, hanem másokért. Emberekért, akiket Isten elénk hoz, ránk bíz. Emeljük őket imáinkban az Úr elé, azzal a bizalommal, hogy a legtöbbet tesszük Értük. Az Atya kezébe helyezzük Őket.
Emlékezzünk meg imáinkban az Olaszországban buszbalesetet szenvedőkre, azok családjaira, barátaikra, gyülekezeteikre, érintetteikre.
„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." (Zsid.13,8)
Köszönöm, hogy az imában nem fáradtok meg!
Szeretettel, Erzsébet
