Időpont:
2015. márc. 8.
Kedves Imaharcos!
Volt már úgy, hogy semmibe vettek, félreértettek, becsaptak, kihasználtak, lenéztek, elhagytak, kigúnyoltak, nem sikerült amit terveztél, nem értékeltek Téged, a munkádat, a legjobb igyekezeteidet, amiért annyit megtettél...csalódtál ígéretekben, érzésekben, emberekben, eszmékben...magadban?
Ilyenkor mit teszel?
Panaszkodsz, elkeseredsz, haragszol, sírsz, játszmázol, visszavágsz?
Térdre borulsz, Istenhez kiáltasz, erőt kérsz, elengedsz, megbocsájtasz, bízol, remélsz? Hiszel? HISZEL? Abban, annak, aki azt mondta: "Én, az Úr, vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell" (Ézs 48,17).
Köszönöm Uram, hogy Benned mindig bízhatunk, hogy hatalmasabb vagy minden elviselhetetlennek tűnő nehézségtől, hogy a megpróbáltatások Hozzád visznek közelebb, hogy miénk lehet a feltámadás, mert végtelenül szeretsz minket, mert minden pillanatban velünk akarsz lenni!
Kérlek segíts az akaratodat keresnünk, türelemmel várni a Te idődre, elhinni és meglátni csodáidat! 🙂
Áldást rátok!
Szeretettel, Ildikó
ui. Jön a tavasz! 🙂
3 PERC az üldözést szenvedő testvéreinkért!
