Megbélyegezve – Fiatal Reformátusok Szövetsége

Megbélyegezve

Megbélyegezve

Rám nézel, de nem engem látsz, hanem csak egy képet. E kép elferdít mindent, ami én vagyok. Bélyegként hordom magamon, mert ez alapján ítélsz meg. A te bélyeged talán előnyösebb, mint az enyém, de lehet, hogy még többet szenvedsz miatta, mint én. Nem látom, hogy ki bújik meg valóban a te képed mögött, de te sem láthatod, mi rejlik az enyém mögött. Akkor mondd, miért ítéljük meg egymást egyetlen pillanatkép alapján?

Az első bélyeget Káin kapta, miután féltékenységből megölte a fivérét. A bélyeg örökre rajta maradt, de ez nem kizárólag büntetéseként szolgált, hanem ott volt benne Isten kegyelme is, mert megvédte őt attól, hogy bárki is kezet emeljen rá. „Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az ÚR Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.” (1Móz 4,15)

Viszont az én bélyegem az emberektől származik, mert ők vésik e jeleket a homlokomra, és minél többen teszik, annál mélyebbek a hegek, és annál jobban látom én magam is, amikor a tükörbe nézek. Elkezdem magam más szemmel nézni, és egy idegen néz vissza rám. Megpróbálom minden erőmmel lemosni ezt a jelet, de képtelen vagyok rá. Néha jön egy ügyes sminkes, aki látszólag el tudja tüntetni, de akkor is ott marad. Talán már mások nem is látják, de én érzem, hogy még ott van, mert szüntelenül égeti a bőröm.

Majd a semmiből egy megsebzett kéz lenyúlt és egyetlen mozdulattal letörölte azt, amitől én önerőből sose szabadultam volna. Egyetlen csepp vérével lemosott minden tisztátalanságot a szívemről, ami ez idáig általam, vagy mások által rárakódott. Azóta bármennyi mocsok is ér napközben, tudom, hogy van egy hófehér ruha, ami csak rám vár.

A világ megbélyegez bennünket, mert mások vagyunk, de nekünk büszkén kell hordoznunk ezt a keresztet, mert: „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.” (Jn 1,5) Minél inkább úgy érezzük, hogy nem fogad be a világ bennünket, annál inkább lehetünk biztosak abban, hogy a mi fényünk zavarja a szemüket.

Túl nagy a fényed, az mindig baj lesz, azt nem sokan viselik el.” (Kiss Péntek József)

 

K. Dávid