2020 tele van nem várt meglepetésekkel. Kiszakadtunk a megszokott kerékvágásból, a terveink meghiúsultak, maradt az egyedüllét és a bizonytalanság, hirtelen sok szabadidő, aggodalom, hogy mire számíthatunk másnap.
Nem találkozhattunk a barátainkkal, a személyes kontaktust elveszítettük és akarva, akaratlanul belénk táplálták a félelmet. A Tinitábor elmaradt... Viszont itt jött a TiniBátor. Egy nap, amikor újra találkozhattunk és együtt imádkozhattunk, dicsőíthettünk, tanulhattunk és játszhattunk.
Találkozni igazán jó volt és szerintem megbecsültük az alkalmat. Nagyon sokan voltunk, ami nagy boldogság volt számomra, valamint megismerhettem új embereket is.
Volt itt minden: áhítat, ahol szembe kerültünk a ténnyel, hogy egyedül - Isten nélkül - gyengék vagyunk, és nem vagyunk képesek semmire. Isten segítségként Jézust adta nekünk, aki megtart és megvéd az utunkon, s ha őt követjük, vele együtt járunk, akkor célba érünk.
A témát két bibliai személyen keresztül adta át nekünk János és Tünde. Sámson és Eszter mindketten bátrak és erősek voltak, s a szívükben ott volt Isten. Isten akarata szerint cselekedve összhangba kerültek nem csupán az Úrral, hanem a saját életükkel is. Nagyon örültem, hogy a felvetett téma után egy csoportbeszélgetés is belefért a napba.
Délután egy kis csapatépítő játék is volt. Nem szeretnék dicsekedni, de szerintem nekünk volt a legjobb csapatunk – Paprikásgulyás 😊
Összességében egy nagyon különleges nap volt, végre együtt, közösségben dicsőítettük az Urat. Nagyon örültem, hogy végre találkozhattunk és beszélgethettünk személyesen is. Leírhatatlanul hálás vagyok az élményért. Köszönöm.
Farkas Emma
