Téli Tábor 2020 :: Fiatal Reformátusok Szövetsége

Téli Tábor 2020

Időpont:
2020. február 7. 18.00, pén–2020. február 9. 14.00, vas

Helyszín:
Stredisko PRAMEŇ
Častá

Térkép betöltése...

 

Beszámoló

Csesztén töltöttünk pár napot azzal a céllal, hogy a „férfi-női” identitáshoz köthető témákat körbejárjuk. Bolyki László zenész, igehirdető, lelkigondozó, párkapcsolati és önismereti kérdésekkel foglalkozó tréner vezette a közös tematikai alkalmakat. (Megjegyzem, hogy minden előadás szabadon elérhető ezen az oldalon lejjebb görgetve.)

László számomra hitelesen irányította a beszélgetéseket, azaz úgy láttam, a megélt és praktikus kérdéseket próbálja előhozni, nem elbújva valamiféle klasszikus – személytelen – dogmák mögé. Kiemelném például a keresztény szolgálat és a családban felmerülő feladatok, elhívások összhangba hozását úgy, hogy mindez egymást segítse, kiegészítse, ne pedig rombolja. Bennem személyesen ez a kérdés maradt meg a tábor után: hogyan jutok el egy élhető, egészséges, tervezhető, de mégis valamennyire természetes és laza összhangra a munka, a szolgálat és a személyes kapcsolataimban? Hogy találok rá mindebben Isten vezetésére? Válaszokból kevés van, hovatovább hajlok arra, hogy ez egyfajta művészet, mintsem megtanulható képesség. Mégis, jó erről beszélni, tapasztalatokat cserélni és látni, hogy más is hasonló kérdéseken töri a fejét.

A hivatalos témán túl a zenei dicsőítés és a közösség volt a tábor erőssége. A fireszes dicsőítések hála Istennek gyakran, ahogy most is, szívmelengetőek és mondanám, hogy közelítenek a lélekben és igazságban való imádathoz (Jn 4:24). Jó látni, ahogy a törékeny emberek a hangszereiken, az idejükkel és a szívükkel a zenében próbálják nyitogatni a kapukat, amik által mi, hallgatók, együtt dicsőítők, Istenhez közelebb juthatunk.

Végül pedig a személyes, baráti, testvéri közösséget említeném, mint erősséget. Ezeken az alkalmakon van tér és idő egymással komolyan is beszélgetni. Nekem sikerült és ezért hálás vagyok. Köszönöm a szervezőknek a befektetett energiákat. Csak így tovább!

Kelemen Sándor

* * *

Téli Tábor 2020

A legmeghatározóbb élményem a táborból az erős közösségi élmény.

Örömömet leltem abban, hogy fiatalok fiataloknak szerveznek, és ráadásul ilyen jól. Az egészben lendület, vagányság és profizmus volt. Résztvevőként úgy jött le számomra a jól szervezettség, hogy a programban harmónia volt. Volt tehát mély témájú előadás hozzászólási lehetőséggel, szervezett játék, dicsőítés, lehetőség a szabad játékra (értsd: csocsó, ping-pong.. 😉 és egymás megismerésére.

Számunkra a férjemmel értékes volt, hogy beszélgethetünk más házaspárokkal. Vagy pusztán az is, hogy láthatjuk, hogy hogyan működik egy-egy család kicsi gyerekekkel egy ilyen rendezvényen.

Ez volt az első nagyobb hangvételű Firesz – Duna Mente rendezvény, amelyen részt vettünk. Nem voltunk teljesen idegenek a közösségben, viszont ennél a helyzetünknél jóval otthonosabban és családiasabban éreztük magunkat. Ez számomra arról tanúskodik, hogy Isten jelen volt/van. Szerintem ez az egyik csodalehetőség, amit egy közösség magában hordoz. Ez az otthonosságérzés pedig mélyíti az Istennel való kapcsolatot. Maga az élmény a második nap estéjén hágott tetőpontjára bennem, az esti dicsőítés alkalmával. Akkor pedig arra gondoltam, hogy ez hasonlít az ígért mennyei léthez. Az egybetartozás, az egység, a szívbéli otthonosság érzése. Ebből pedig az következik, hogy milyen jó, hogy napról-napra közeledik az Isten országa. Pedig ez a gondolat a hétköznapokban félelmetes tud lenni. Amikor benne vagyunk a feladatok hajszolásában, és a hajtóerő sokféle motivációból ered, csak éppen a lényegre nem vagyunk ráhangolódva.

Ahogy visszaolvasom a soraimat, azt látom, hogy az első felében arról írok, amit az ember megtehet, a másodikban pedig Isten ajándéka és áldása van. Bolyki László, az előadó egyik vezérgondolata is ez volt a férfi és a nő kapcsolata szempontjából. Tehát akár az ismerkedés során, akár házasságon belül is meg kell tennünk azt, ami tőlünk telik, amire képessé teremtett bennünket Isten. Ezután hagyatkozhatunk arra, ami természetfeletti, és ami mondjuk csodás fordulatot hoz egy krízishelyzetben. Szóval, ilyen a mi Istenünk. Mindennek megalkotta a dinamikáját, minket ezzel jól ellátva feladatokkal, és felüdítve minket áldásaival.

Köszönöm a Firesz – Duna Mentének, hogy teret biztosítottak ahhoz, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz, egymáshoz, Istenhez. Köszönöm Istennek ezt a csapatot!

Morávek Veronika