Sok elképzelésem volt. Sok álmom.
Gondolatban ezerszer lepörgetett forgatókönyvek sorakoznak érintetlenül életem polcain. Emberi értelmezések, hogyan kellene éveknek következnie, dolgoknak történnie.
Aztán minden másképp történt. Másképp látta jónak.
Most ebben a „másképpben” tanulok élni, szeretni. Visszapörgetve az így eltelt éveket arcok és pillanatok jelennek meg előttem. Emberek, akiktől rengeteg szeretet kaptam, és akikben olyan sokszor láthattam meg Őt. Valamint értékesebbnél értékesebb pillanatok, melyek megtanítottak jobban szeretni Őt. Mindezeken keresztül örömmel és szeretettel teltek meg életem polcai.
Ma már látom, az emberi tervek másképp történnek. Az Isteni ígéretek nem. Ezek közül egy, ami a mai nap különösen erősíti szívemet:
Immanuel – Velünk az Isten.
Jeremiás 29:11
eRZSé
