Időpont:
2018. dec. 16.
Sziasztok!
"Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus." Ef. 2,20. - életem, életünk házának alapja Jézus Krisztus. Ha a nehézségekre gondolok, szívemben felébred az aggodalom, hogy félnem kellene. De milyen öröm megtapasztalni Urunk vigasztaló jelenlétét a gondok között.
Ma reggel nem gondoltam volna, hogy az egész napomat egy pesti kórház sürgősségi ügyeletén fogjuk eltölteni, de Urunknak hála, nem történt nagyobb baj. De a fájdalom, a gyógyulás folyamata hosszadalmas lesz. Férjem édesanyját érte a baleset. Öröm volt mellette állni, és a keze, lába lenni, ha kellett. Istennek gondja van rám, ránk. Sajnos, hogy ilyen körülményeket is el kell hordoznunk, de nem vagyunk magunk.
Anyósomtól mindeközben olyan sokat tanulhattam a türelmes várakozásról. Panasz nélkül ülte végig a várakozás idejét, 3-4 órát. Az asszisztensekkel, doktor úrral, ahogy közölte panaszát.
Azért szeretném, ha imádkoznánk ma este, hogy lehessünk segítő kezek, lábak, ha szükség van ránk.
Szeretettel és áldással,
Pircsi
