Időpont:
2016. jún. 26.
A kitartó imádság számomra azt jelenti, hogy nem adom fel akkor sem, amikor semmi nem látszik abból, amiért imádkozom. Ez elég nehéz olyankor, amikor az embernek gyors megoldásra van szüksége, vagy alig bírja kivárni, hogy mi lesz... A zsoltáros arra buzdít, hogy bízzuk az Úrra utunkat, életünket: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál Benne, mert Ő munkálkodik.” Zsoltárok 37,5
Ha visszatekintek az életemre, teljesen más képet kapok, mint amit elképzeltem. Amikor az Úr lett a szívem Ura, akkor azt gondoltam, hogy nekem külföldön egy misszióban van a helyem, ahol az Úr Jézusról beszélhetek. Ez helyett az Úr mást gondolt. 🙂
Egy kis faluban élünk a kis családommal. Szolgálhatom úgy az Urat, hogy szeretettel gondoskodom a családomról, imádkozom a szomszédokért, barátokért, akiket az Úr az utamba küld (és mindig küld) és persze a férjem szolgálatáért. Bizony vannak váratlan helyzetek a házasságban és a gyereknevelésben is. 🙂 De az Úr tanít minden nap, hogy ne én legyek a fontos, hanem a családom. Az Igében az van, hogy minden tökéletes ajándék az Úrtól származik, tehát a férjem, gyerekem és a lakhelyem is, ami nem azt jelenti, hogy hibátlan, de számomra az Úrban mégis tökéletes. Szeretek itt lakni, és nem is mennék máshova. Ebben a pici faluban is meg lehet élni a hitet.
Sokszor magamban harcolok egy helyzetben, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Nehéz átadni az Úrnak a vezetést, de ha megteszem, elkezdődik a GYŐZELEM. Itt már átveszi az Úr a stafétát, és az én tervem helyett olyan megoldást ad, amire nem is gondoltam, és ezért dicsérhetem az én Uramat. Érdemes kitartani a hit útján, mert az Úr a legjobbat tervezi számomra és számodra is!
Imádkozzunk azért, hogy az Úr vezesse az utunkat, életünket, és hogy tudjuk szeretettel szolgálni a legközelebb állókat és azokat, akiket az Úr küld!
Csodálatos Urunk van! Áldjon meg Benneteket az Úr Jézus!
