Az el(ő)tűnt Tinihétvége nyomában – Fiatal Reformátusok Szövetsége

Az el(ő)tűnt Tinihétvége nyomában

Az el(ő)tűnt Tinihétvége nyomában

 

2020. május 7–10. között került megrendezésre az Online Tinihétvége. Szerdán reggel egy furcsa dolgot pillantottam meg, miközben nézegettem a Facebookot. Az értesítéseim között volt egy meghívás egy bizonyos eseményre, ami a Tinihétvége online névre hallgatott. Először nem volt számomra teljesen világos, hogyan is fog ez a hétvége összeállni. Aznap tűkön ültem, vártam, hogy írjanak a szervezők valamit, azonban csak csütörtökön lepleződött le minden. Naponta 3 poszttal leptek meg minket. A délelőtti elgondolkodtatott, a délutáni szórakoztatott, az esti pedig álomba ringatott.

Az első témával Édes Lili érkezett. Lili a természetről beszélt. Ehhez kapcsolódott az első kihívás is. Mindenki, aki bekapcsolódott ebbe a kezdeményezésbe, az egy képet töltött föl a természetről.

A második napon a reggeli kis elgondolkodtató videót Horváth Dávidnak köszönhettük. Dávid arról számolt be, hogy milyen hatások érnek minket a médiából. A következő szórakoztató program szintén egy kihívás volt. Ezúttal a kedvenc tinitáboros, tinihétvégés képeinket kellett megosztani a többiekkel. Olyan jó volt visszanézni azt a rengeteg képet, s visszaemlékezni azokra az együtt töltött napokra.

Szombat reggel Szabó Andris pár perces videójával indíthattuk a napot. Andris egy személyes történeten keresztül bátorított minket arra, hogy töltsünk minél több időt Istennel. A tinialkalmak elmaradhatatlan része a csoportkép készítés, így az utolsó délutáni bejegyzésnek ez szolgált az alapjául. Akik szerettek volna rajta lenni a képen, azok egy selfiet küldtek saját magukról.

Természetesen a napzárták sem maradtak ki a napjainkból. Minden este egy rövid történetet meséltek el nekünk. Nekem legjobban a péntek esti napzárta tetszett. Ez egy csatáról szólt, ami minden emberben zajlik. A jó és a rossz farkasok mindannyiunkban ott lakoznak. A csatát végül az a farkas fogja megnyerni, amelyiket megetetjük.

A táborok legnehezebb része általában a búcsúzás szokott lenni, azonban ez a veszély most nem fenyegetett. Nem a megszokott módon zajlott ez az alkalom, de örülök, hogy legalább ilyen formában összegyűltünk.

És hogy mi maradt meg ebből a hétvégéből? Néhány bátorító, témafelvetéses, elgondolkodtató videó, fényképekkel, kihívásokkal teli komment részleg, és egy nem szokványos, de annál különlegesebb hétvége emléke.

 

Szabolcs Orsi

Az esemény ITT továbbra is megnézhető. 🙂