Munkatársi Pácinban

Munkatársi Pácinban

Szeptember 28-án és 29-én munkatársi alkalmon vett részt a Firesz Abaúj-Zempléni Területi Egysége Pácinban. Jó volt találkozni a rég nem látott ismerősökkel is, de köszönthettünk a csapatban sok új fiatalt is.

Az áhítatokat Langschadl István tiszteletes tartotta. A péntek estiben szó volt a növekedésről és a páráról, a hazug látszatról az életünkben. „Hiszen ha lábujjhegyre állok, attól még nem leszek valójában magasabb.” – magyarázta a tiszteletes.  – „Viszont, ha Isten mérlegre tesz, csak Jézussal leszek elég nehéz ahhoz, hogy megfeleljek. Önmagunk túl könnyűek vagyunk.”

A szombat reggeli áhítaton az immunrendszerünk, tehát a belső emberünk megerősítése volt a középpontban. A világban lévő rosszat a vírusokhoz hasonlította a tiszteletes, és ezt leküzdeni csakis úgy tudjuk, ha megismerjük és elfogadjuk Jézus Krisztust.

„Hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, és így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok.” (Ef 3, 17-19)

A nap további része hosszas tervezgetésekből, gondolatfejtegetésből állt, ahol megvitattuk, hogyan és miként tudnánk fejleszteni a Firesz munkásságát a jövőre nézve. Rengeteg ötlet született, amit remélünk, a jövőben alkalmazni is tudunk.

Számomra a 12×5 perces ima volt az, ami teljessé tette ezt az alkalmat, ahol lecsendesedhettünk és csak Istenre figyelhettünk. Viszont nem maradhattak el a játékok, a finom ételek, és a kacagás sem.

Egy bölcs gondolattal zárnám ezt a beszámolót, ami az egyik fiatal szájából hangzott el:

„Bármelyik ajtón megyünk be, mindig lesz valahogy.” J

 

 

(Lukács Tamara)

Még senki nem szólt hozzá...