Virrasztani valami másért – Fiatal Reformátusok Szövetsége

Virrasztani valami másért

Virrasztani egy embertársunk felett. Virrasztani egy társunkért. Virrasztani Jézusért. És a legnehezebb dolog benne megtalálni, hogy mi adhat még nagyobb pihenést és békességet, mint az alvás.
Számomra például a hétvége szent és sérthetetlen dolga minimum tíz órát aludni, a hét közbeni “hát, ma sem alszunk” kijelentések után. Ezért is volt furcsa, hogy amikor leszálltam a vonatról, nem mentem haza szimplán a fejemből kinézni, hanem indultam tovább Marcelházára. Megérkezve is épp elég fáradtnak és csapzottnak éreztem magam, nem beszélve arról, hogy az éjszaka folyamán azzal dacoltam, hogy a feladás, azaz alvás helyett kitartsak, imádkozzam és dicsőítsem az Urat. Az agytekervényeim sikítottak egy kis semmittevésért, úgyhogy nem maradt más hátra, a felfogás és az értelem helyett megpróbáltam más érzékeimet szolgálatba állítani, hogy odafigyeljek Istenre. Úgy a gondolatébresztő vége felé rá is jöttem, mit is jelent ez a más. Hogy másnak adjam az erőt, és ne magamat sajnáljam. Hogy másnak szenteljem a figyelmet, ne a fáradtságnak. Hogy gyönyörködjem abban, micsoda csodálatos emberekkel vagyok körülvéve azon az éjszakán, egyszóval kérjem a fáradhatatlanságot és a szeretet másoknak, mert velük együtt vagyok jelen én is, velük együtt nekem is megadatik.
Szóval virrasztani lehet élőlényekért és célokért. Jézus szenvedett, és a tanítványok vele együtt virrasztottak. A virrasztás önzetlenség.
A bűnt vajon ki tudjuk virrasztani?
Fogalmam sincsen, de egy virrasztás alkalmával fel tudod ismerni, és tudsz érte könyörögni, hogy megtaláld a módját, hogyan tudsz a szemléletmódodon és a hozzáállásodon változtatni ehhez a bűnhöz.
Úgyhogy kérlek titeket, akár megtapasztaltátok a virrasztást, akár nem, imádkozzunk az önzőség terhétől szenvedőkért. Imádkozzunk a Fireszért, hogy ne csak egymással és élményekkel való találkozást éljünk meg, hanem Istennel valót.
Csodás, tehetséges gyermekeket adott ennek a szövetségnek Isten, akik kávézót készítenek egymásnak, és megosztják az ételt egymással, tánccal és versekkel dicsérik az Atyjukat, türelmesek, hogy az álmosság bénításával való küzdelemben ne a gyenge test határozza meg, mikor pihensz, hanem a késztetés az Úrral való kapcsolatot megtalálására.
Bár most még nem tudom, mik azok a tettek, amikkel a hétköznapokban is gyakorolhatom az önzetlenséget, igyekszem másokért sokat imádkozni, és amikor kilépek az utcára, arra gondolni, hogy a mai nappal is az embereknek szeretnék szolgálni Jézussal.

Még senki nem szólt hozzá...