Munkatársi hétvége – Fiatal Reformátusok Szövetsége

Munkatársi hétvége

Munkatársi hétvége

(Munkatársi hétvége 2013. március 1–3, Jóka)

Nagy elvárásokkal és lelkesedéssel siettem erre hétvégére. Leginkább azért, hogy kiszakadjak egy kicsit a hétköznapok szürke semmiségéből. Vártam, hogy Isten közelségét sokkal jobban érezhetem majd ebben a közösségben. Viszont  ez korántsem így alakult – eleinte.

Annyi minden járt a fejemben mikor megérkeztünk: Milyen előadások lesznek? Mi lesz az I. Tinihétvégén? Mi lesz az ifitalálkozón?

Kellőképpen foglalkoztatott az a gondolat is, hogy nemsokára érettségi, és inkább lennék otthon, elveszve a tételek között, de valahogy mégis éreztem, itt a helyem.

Ez volt az első olyan Firesz alkalom, amikor kívülállónak éreztem magam. Nem azért, mert úgy viszonyultak hozzám, és nem azért, mert nem voltak jók a programok, esetleg mert nem tetszett a hétvége.  Az ok egyszerű… Nem találtam Istent.  Nem éreztem magam késznek a feladatra, ami előttem állt.

A második nap jöttem rá , hogy miért is állok olyan távol Istentől. És akkor eszembe jutott egy mondat, amit azon a munkatársin hallottam, amin legelőször voltam… Akkor tudok a legjobban odafigyelni Istenre, amikor a legrosszabb helyzetben érzem magam. És akkor megpróbáltam mindent letenni, minden gondom, örömöm, bánatom. És csak arra koncentrálni, miért is vagyok itt.

Na de miért is voltam ott?

Azért, hogy részese legyek annak, ahogy megtervezünk egy fantasztikus tinihétvégét és egy még annál is jobb ifitalálkozót.

Rengeteget törtük a fejünket azon, hogy lehetne színesebbé varázsolni a tinihétvégét,  hogy lehetne újdonságokat belevinni, kicsit átformálni, megújítani.

Persze a kemény munka mellett jutott idő a szünetekben történő kikapcsolódásokra is.

Az előadások fantasztikusak voltak, sokat beszéltünk a közelgő tinihétvégéről, igyekeztünk mindent megtervezni előre, de hát ember tervez,… (Erről meg is bizonyosodhattunk majd 2 héttel később, amikor hatalmas hóviharral nézhettünk szembe.)

Meglehet, hogy az ÉlesztŐ következő  plakátja is megszerkesztésre került? Természetesen igen, persze csak poénból 🙂 – már aki érti, hogy miről van szó. 🙂

És hogy mi lett a munkatársi végeredménye?

Mondjátok el nekünk Ti!

 

Még senki nem szólt hozzá...