Furcsa új érzés fogott el a minap hirtelen
Csak ültem az asztalnál, leveleztem szüntelen
S miközben őszinte kérdésekkel feleltem a kérdésekre
Elmémbe zavarodott képek milliója mászott be
Új ismerős érzés ez, mely hatalmába kerített
Apró-cseprő örömök, melyekkel lélekben telített.
Furcsa motoszkálás, gyönyörű izgalom.
Értelmetlen vágyakozás, logikátlan fájdalom.
Hogy miért fájt? Mert emlékeztetett, mert
tudtam szomorúsággal dédelgetett semmiség volt.
Most mégis örülök, mert újra sejtem
Mert bár ócska, új lett bennem
Egészen más, nem a régi
Teljesen új, más nem érti.
Csak tudnám mi ez, csak tudnám miért
Te mondd el nekem, s én mondom kiért.
Szolga Zsuzsanna
